Oldal kiválasztása

Védjük meg természeti kincseinket!

Gyakori kérdések és válaszok a kampányról

Miért fontos az élővilág sokféleségének megőrzése?

Mit jelent és miért fontos a biodiverzitás, az élővilág sokfélesége?

Minél sokfélébb egy rendszer, annál nagyobb az alkalmazkodóképessége és így annál stabilabb. A földi élet sokszínűsége valójában a velünk együtt élő számtalan fajt jelenti, azok minden változatát, és az általuk alkotott életközösségeket. Tehát, ha ez a sokszínűség csökken, az a gyakorlatban azt jelenti, hogy tűnnek el és pusztulnak ki a fajok és a fajoknak különböző éghajlati, kontinentális, talaj, csapadék és egyéb adottságokhoz alkalmazkodó változatai. Most a klímaváltozás kapcsán ennek különösen nagy a jelentősége, hiszen a többféle változat, többféle faj és fajta közül nagyobb eséllyel van egy-egy olyan, amely jól alkalmazkodik az adott változásokhoz.

Ez a sokszínű élővilág, az ezt alkotó fajok alakították ki azokat az élő rendszereket, amelyek fenntartják a Földön az életet. Ezeknek a fajoknak az eltűnése a létfenntartó rendszereink összeomlásához vezet. Tehát itt nemcsak arról van szó, hogy kevesebb faj lesz, hanem hogy megszűnnek azok az ember számára fontos, úgynevezett ökoszisztéma-szolgáltatások, mint például a víz természetes tisztulása, a megfelelő összetételű levegő, a talaj termékenysége, a beporzás és sorolhatnánk még a továbbiakat, amelyek a jelenlegi életünket biztosítani tudják a Földön.

A bolygónkat csodálatos lények milliárdjai népesítik be. Sokféleségük éltet és gyönyörködtet minket. Megvédeni az élővilágot azt jelenti, hogy megvédjük magát az életet, hiszen a növények és állatok sokasága lát el minket élelemmel, ruházattal, építőanyagokkal, gyógyszerekkel és tiszta levegővel. Tudtad például azt, hogy négymilliárd ember egészsége függ a természetes gyógyszerektől, és hogy a rákkezeléshez használt gyógyszerek 70%-a is a természetből származik?

Mi köze a biodiverzitásnak a klímavédelemhez?
Az, hogy a Föld átlaghőmérséklete ilyen kritikus értékeket ért el, nemcsak az energetikai, közlekedési és egyéb szektorok fenntarthatatlan működése miatt van. Nagy szerepe van annak is, hogy pazarló módon pusztítottuk az élő rendszereket, amelyek a termelődött üvegházhatású gázok elnyelésére is alkalmasak voltak és egy darabig ellensúlyozni tudták az emberi tevékenység negatív hatásait.

Ezt jól mutatja például tengereink, óceánjaink szén-dioxid-megkötő, hőelnyelő kapacitásának változása. Az óceánok óriási CO2-tárolási képességükkel, évtizedeken át tárolták a szárazföldön termelődött üvegházhatású gázt. De azzal, hogy a tengerek élővilágát tönkretettük a túlhalászattal, szennyezésekkel, hogy egyre nagyobb holt tengeri szakaszok jelentek meg, ahol már nincs élet, hogy óriási műanyagszennyezés borítja a tenger felszínét az USA területével nagyjából megegyező nagyságban, és sok egyéb faktor miatt, a tenger most már nem tudja ellátni ezt a szabályozó, minket védő funkcióját.

A klímaválságot tovább súlyosbítja, hogy tönkretettük a talajt a nagyüzemi, rengeteg vegyszert használó mezőgazdaságunkkal. Így a talaj ma már nem elnyeli a szén-dioxidot, mint korábban, hanem kibocsátja, mivel a benne lévő szén-dioxidot elnyelő élővilágot a vegyszerekkel elpusztítottuk. Ez is nagyon nagymértékben hozzájárul a Föld átlaghőmérsékletének növekedéséhez. Ez a két folyamat, a klímaváltozás és a biológiai sokféleség pusztulása tehát nagyon szorosan összefügg, egymás hatását fokozzák. Ahogy melegszik a klíma, az hozzájárul az élővilág további pusztulásához és az élővilág pusztulása áttételesen növeli a földi átlaghőmérsékletet.

Mi köze a biodiverzitásnak az élelmezéshez?

Csak akkor tudunk egészséges élelmiszert termelni, ha ehhez megvan a termékeny talajunk, amelyben élőlények milliárdjai élnek, és ha megvannak a megfelelő növény- és állatfajok, -fajták, amelyek az adott körülményekhez alkalmazkodva termést és táplálékot tudnak biztosítani az emberiségnek. Ha van tiszta levegőnk, amivel mindezeket éltetjük, ugyanígy tiszta vizeink, amelyeket ehhez felhasználhatunk. Az élelmiszer-termelés az egészséges, sokszínű biológiai rendszereink összehangolt működésétől függ. Ha elpusztítjuk az élőlényeket, megsemmisítjük azok sokszínűségét, nem fogunk tudni saját magunknak sem élelmiszert termelni.

Minél kevesebb fajt és fajtát használunk táplálékként, annál nagyobb lesz az élelmezési rendszerünk sérülékenysége. Hiszen, ha egy-egy fajtát valamilyen kórokozó betegség megtámad, akkor ez óriási éhínséget is okozhat az adott termények pusztulása miatt, mint ahogy erre már volt példa a történelemben, pl. az írországi burgonyavész kapcsán, amikor óriási éhínség tört ki, mert csak egyféle burgonyát termesztettek, amit elvitt egy betegség. De ugyanígy gondolnunk kell a beporzókra is, hiszen a Földön a beporzóknak nagy része veszélyeztetett. A rovarok 40%-a kihalóban van, ami óriási kockázat hisz tudjuk, hogy növényi táplálékunknak a fele, de valószínűleg még ennél nagyobb aránya a megfelelő számú beporzó állatfaj meglététől függ.

Az sem közömbös az emberi egészség szempontjából, hogy hányféle terményből készült ételt és milyen minőségűt eszünk, hogy azt a természettel összhangban termelték-e meg, vagy az emberi egészségre káros és a természetet is pusztító vegyszerekkel. Tehát a legszorosabb együttműködés, összefüggés van aközött, hogy van-e egy megfelelően színes, megőrzött, egészséges élővilágunk, és hogy magunknak is meg tudjuk-e termelni azt az élelmiszert, amivel mi is egészségesek maradunk.

Mi köze a biodiverzitásnak a járványokhoz?

Az egészséges természet, különösen az érintetlen élő rendszerek, például az erdők és a viszonylag zavartalanul hagyott „vad” élőhelyek védelmet nyújtanak az újonnan felbukkanó, az emberekre veszélyes betegségek ellen azzal, hogy távol tartják azokat a betegségeket okozó kórokozókat, amelyek az ott élő állatokról átkerülhetnek az emberekre. Ezzel szemben a természet kizsákmányolása megteremti a feltételeket a Covid-19 koronavírushoz hasonló, járványokat okozó fertőzések kialakulásához és terjedéséhez.

Amikor egyre nagyobb nyomást gyakorlunk a bolygónkra azzal, hogy még több termény, hús és egyéb árucikk előállításáért elpusztítjuk a természetes élőhelyeket, pl. lecsapoljuk a vizes élőhelyeket, kiirtjuk az erdőket, akkor növeljük a saját sebezhetőségünket is a kórokozókkal szemben. Noha a koronavírus megjelenése egyedülálló eseménynek tűnhet, valójában nem ez az egyetlen állatról emberre átterjedt betegség az utóbbi évekből. Ugyanígy zoonózis a SARS, a H1N1 (a sertésinfluenza), a madárinfluenza és az ebola. Láthatóan ezeknek a fertőzéseknek a száma egyre nő az elmúlt évtizedekben, ami szintén alátámasztja a szoros kapcsolatot a természet pusztítása és a járványok kialakulása között.

Mi a jelentősége a biológiai sokféleség megőrzésének Magyarországon?
A földi élet sokszínűségét úgy tudjuk megmenteni, ha minden egyes ország saját területén értékeit, élővilágát megóvja, nem engedi a természetes élőhelyeket beépíteni, felszántani, lebetonozni, kiszárítani, vagy más módon átalakítani a rövid távú haszon érdekében. Ezért egyrészt Magyarországnak is kötelessége ebben a folyamatban részt venni, másrészt Magyarországon is élnek olyan fajok, amelyek egyedül itt fordulnak elő és a teljes Földünk ökológiai, természeti örökségének, kincsének számítanak (ilyen pl. a pilisi len, a bánáti bazsarózsa, a villányi borok címkéjéről ismerős virág, a magyar kikerics, a gerinces állatfajok közül a rákosi vipera). Harmadrészt pedig a hazai élővilág az, amely az itt lakó emberek egészségét, fennmaradását és nemcsak a táplálását, hanem a tiszta levegőjét, kultúráját, rekreációs lehetőségeinket, hagyományaink megőrzését, és a jövőbeni egészségünket biztosítja. Ehhez meg kell akadályozni azt, hogy itthon is tovább pusztuljon az élővilág, eltűnjenek a madaraink, a rovarok, a beporzóink, kiszáradjanak vizeink. Meg kell akadályozni, hogy félsivataggá váljon az ország amiatt, hogy nem valósulnak meg azok, a bejövő vizeink tárolására alkalmas tervek, amelyek biztosíthatnák a jövő mezőgazdasági termeléséhez a megfelelő mennyiségű vizet. Elfogadhatatlan, hogy magánérdekek felülírják a közösségi érdekeket. Mindezek védelméért mindannyiunknak fel kell lépni, hogy megőrizhessük a magunk és a jövő generációk számára ezeket az értékeket.
Mi veszélyezteti leginkább hazánkban a biodiverzitást?
Ma Magyarországon az veszélyezteti leginkább a természetet, hogy rengeteg olyan beruházás és döntés születik, ami csak a gazdasági érdekeket, és elsősorban a magánszektor gazdasági érdekeit veszi figyelembe a közösség érdekeivel szemben, és nincs olyan apparátus, ami tehetne ez ellen.

Magyarországon a természet védelmének teljes korábbi apparátusát ellehetetlenítette az elmúlt 10 évben a politika. Megszűnt a környezet- és természetvédelmi témáért felelős minisztérium, hatástalanná váltak természet- és környezetvédelmi hatóságaink, amelyeknek az volt és lett volna a feladata, hogy a gazdasági érdekekkel szemben a természet értékeit védjék.

Bármikor megtörténhet az, hogy – például nemzetgazdasági érdekből kiemelt beruházásokká nyilvánítva és egyéb kibúvókat jogtalanul felhasználva – értékes természeti területekre építenek gyárakat, kavicsbányát stb., és ezzel súlyosan károsítják a közösség számára addig megóvott védett élővilágunkat. Az sem ritka, hogy védett területeinken, nemzeti parkjainkban kivágják az erdőket, hogy nagyobb bevétele legyen az Erdészeti Zrt.-nek. Hosszan lehetne sorolni az ilyen példákat, amelyekkel folyamatosan, nap mint nap tönkreteszik azokat az értékeket, amelyeket az elmúlt ötven-hatvan évben, az eddig hatékonyan működő hazai természetvédelem megóvott a pusztítástól.

Miért épp most indít petíciót a Greenpeace Magyarország, és mi az a Biodiverzitás Stratégia?

Miért épp most indít petíciót a Greenpeace Magyarország az élővilág védelméért?
A globális, az európai és a nemzeti biodiverzitás stratégiákat is 10 évenként dolgozzák ki és ezek az elkövetkező tíz évre határozzák meg azokat a legfontosabb feladatokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy legalább lelassítsuk a biológiai sokszínűség pusztulásának ütemét, mert sajnos a megállítása ma megvalósíthatatlan már. Miután 2020 októberében az Európai Unió összes tagországa által elfogadott Európai Biodiverzitás Stratégia megszületett, ennek végrehajtása az egyes országokon múlik. Ezért ebben a közösen elfogadott dokumentumban megfogalmazott konkrét célok alapján minden egyes országnak ki kell dolgoznia a saját nemzeti stratégiai terveit és ezt majd végre is kell hajtania. Ennek a kidolgozása indult most meg 2021 elején, és ezt szeretnénk segíteni, támogatni, jó irányba befolyásolni úgy, hogy a világméretű, a civilizációnk létét fenyegető ökológiai válságban valódi, radikális változásokat fogalmazzon meg a hazai stratégia is. Hazánk szempontjából a legfontosabbak a következők: az ipari mezőgazdaságot alakítsák át ökológiai gazdálkodássá, őrizzék meg az erdeinket, és a vizes élőhelyeinket és semmiképp se engedjék ezeket rövidtávú gazdasági célokért feláldozni. És mivel ez nem csak egy minisztériumi feladat, hanem az egész országot, mindannyiunk jövőjét érinti, ezért petíciónkkal erre szeretnénk mozgósítani minden természetért, a saját egészségéért, a gyermekeiért, a Föld jövőjéért aggódó embert.
Mi az a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia?

Ez egy olyan dokumentum, amely minden ágazat számára meghatározza azokat a stratégiai célokat, amelyeknek teljesülnie kell ahhoz, hogy az élővilág sokszínűségének pusztulását lassítsuk és ahol lehet, megállítsuk. A legújabb, 2030-ig szóló magyar biodiverzitás stratégiát 2021 első félévében készítik el az Agrárminisztériumban. Az, hogy mit foglal majd magában, megmutatja, mennyire fontos a kormány számára Magyarország természeti értékeinek megóvása. A stratégiába be kell emelni az Európai Unió Biodiverzitás Stratégiájában meghatározott célokat, pl. azt, hogy 25%-ra növeljük az élővilágot kímélő ökogazdálkodás arányát itthon is, és hogy 50%-kal visszaszorítjuk a káros növényvédő szerek használatát a mezőgazdaságban. Az eddigi kormányzati kommunikáció alapján azonban úgy tűnik, a magyar kormánynak az agráripari óriáscégek érdekei számítanak, nem az élővilág megmentése és az emberek egészsége. Ahhoz tehát, hogy erős, hatékony stratégia születhessen, a társadalom támogatása, határozott kiállása kell.

Mik az EU-s Biodiverzitás Stratégia legfontosabb pontjai?

2020. október 23-án Európa környezetvédelmi miniszterei döntöttek az EU 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiájának elfogadásáról. A stratégia fontos elemei:

  • Európa szárazföldi és tengeri területeinek legalább 30%-át védetté kell nyilvánítani, és közöttük ökológiai folyosókat kell kialakítani, egy valódi Transzeurópai Természeti Hálózatot létrehozva.
  • Fokozottan védetté kell tenni az EU védett területeinek legalább 1/3-át, beleértve az összes, az EU-ban még megmaradt őserdőt és öreg erdőt.
  • Az összes védett területet hatékonyan kell kezelni, világosan meghatározott védelmi célokkal és intézkedésekkel, és megfelelően monitorozni.
  • Az EU természet-helyreállítási tervet készít 2021-re, amely alapján a tönkretett természeti rendszerek jelentős részét 2030-ra helyre kell állítani.
  • Cél a beporzók csökkenésének visszafordítása.
  • Az is fontos cél, hogy az invazív, özönfajok visszaszorításával 50%-kal csökkenjen az általuk veszélyeztetett fajok száma.

Mezőgazdaság

  • A kémiai peszticidek veszélyét és használatát 50%-kal csökkenteni kell és a legveszélyesebb növényvédő szerek használatát is 50%-kal vissza kell szorítani.
  • A mezőgazdasági területek legalább 10%-án el kell érni, hogy a táji adottságoknak megfelelő természetközeli területté alakítsák át.
  • A mezőgazdasági területek legalább 25%-a ökológiai művelés alatt áll, és az agroökológiai módszerek szignifikánsan növekednek.
  • A műtrágyák okozta talajtermékenység-pusztulást 50%-kal csökkenteni kell azáltal, hogy a műtrágya-felhasználást 20%-kal csökkentik.
  • Zero Szennyezési Tervet dolgoznak ki a talajra, vízre levegőre.
  • A tájfajták használatát új, könnyítő jogi szabályozással segítik.
  • Cél, hogy 2030-ig legyen 3 milliárd fa elültetve az EU-ban, teljes mértékben az ökológiai alapelvek figyelembevételével.
  • A szennyezett talajú területek helyreállításának jelentősen fel kell gyorsulnia.
  • Legalább 25 000 km folyót kell helyreállítani, természetes partszakaszait, ártereit, szabad folyását biztosítani.
  • Minden 20 000-nél több lakossal rendelkező városnak kell legyen Városzöldítési Terve 2021-re. (városi erdők, parkok, zöldtetők, falak, utcák melletti fasorok, városi vizes, mocsaras területek, sövény, stb.)
  • Európai uniós Városzöldítési Platformot hoznak létre az Európai Polgármesterek Szövetségével.
  • Felhagynak a növényvédő szerek használatával az érzékeny területeken, beleértve ebbe a városi zöldterületeket is.
Megtehetik-e a tagországok, hogy nem veszik át a nemzeti biodiverzitás stratégiájukba az európai stratégia elemeit, és amennyiben igen, annak mi lesz a következménye?

Az Európai Biodiverzitás Stratégiát az összes tagállam szakembereinek közreműködésével dolgozták ki a biológiai sokféleség egyezmény előírásai alapján, aminek az EU és minden országa részes fele, tehát kötelezettséget vállalt annak végrehajtásáért. Az Európai Biodiverzitás Stratégiát a EU Miniszterek Tanácsa elfogadta tavaly októberben. Így a stratégia végrehajtása kötelező. Az egyes tagországoknak a saját adottságaik, természeti értékeik védelme céljából, ezt figyelembe véve kell kidolgozniuk a nemzeti élővilágvédelmi stratégiájukat. Ez minden országnak saját nemzeti érdeke is.

A stratégia megalkotásában részt vevő szakértők kiszámolták a „nemcselekvés” gazdasági és társadalmi költségeit is. Ezek a következők:

  • A világ eddig már €3,5-18,5 trilliárd (1000 milliárd)/év értéket vesztett az ökoszisztéma-szolgáltatások tönkretételével 1997 és 2011 között.
  • Továbbá €5,5-10,5 trilliárd (ezer milliárd)/évet a termőföld tönkretétele miatt.

Ha nem teszünk semmit, munkahelyek tömegei is veszélybe kerülnek:

  • A mezőgazdaságban a 9,6 millió gazdálkodói munkahelyből 1,3 millió a Natura 2000 területekhez kötődik.
  • A turizmusban dolgozó 12 millió emberből 3,1 millió a védett területekhez kapcsolódik.
  • A Natura 2000 hálózat hozadéka, hogy 104 000 közvetlen állást biztosít a területek kezelése és fenntartása, és további 70 000 kapcsolódó munkahelyet generál. A hálózat megőrzése és fenntartása évente 6 milliárd euróba kerül.
  • A jövőben 500 000 munkahelyet teremthet.
  • Az EU költségvetésének 25%-át klímavédelemre fordítják a következő évtizedben, ennek jelentős része a biodiverzitás és természetalapú megoldások támogatására fog menni.
Miért szerepel a petícióban, hogy minden vizes élőhelyet és még a csapadékvizet is meg kell őriznünk?

Hazai kutatási eredmények bizonyítják, hogy Magyarország ill. az egész Kárpát-medence a klímaváltozás és a felmelegedés által különösen veszélyeztetett terület. Az is kiderült ezekből a kutatásokból, hogy hazánk átlaghőmérséklete az európai átlagnál jelentősebben növekszik és szárazodik.

Ha ez a tendencia folytatódik, 2050-re akár hazánk területének kétharmada is száraz sztyeppé alakulhat, ahol ellehetetlenedik a mezőgazdasági termelés is. Ezért mindannyiunk számára életbevágóan fontos az, hogy bejövő vizeinket megőrizzük. A folyókon és a csapadékkal beérkező vizeket itt kell tartani, a belvizeket pedig nem szabad rohammunkában elvezetni, hanem valahogyan tárolni kell a nyári aszályos időszakokra. Ehhez, a már korábban részben kidolgozott Vásárhelyi-tervben leírt víztározó lehetőségeket kellene kiépíteni és újra kell gondolni az egész ország vízgazdálkodását, beleértve azt is, hogy olyan mezőgazdasági módszereket alkalmazzunk, amelyek kevesebb víz felhasználásával is megfelelő mennyiségű egészséges táplálékot biztosítanak a lakosságnak. Ez elsősorban az ökológiai gazdálkodással valósítható meg, és a hazai fajtáink termesztésével.

Mik azok az öreg erdők, amiket meg kell védeni?
Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a 100 évnél idősebb erdők az öreg erdők.

Miért olyan fontos az élővilág megőrzéséhez a mezőgazdaság átalakítása?

Mi köze a biodiverzitásnak az ökológiai gazdálkodáshoz?

A természetes élőhelyek nagyüzemi mezőgazdasági területté alakításával elvész azok fajgazdagsága, és helyette hatalmas területeken csupán néhány faj marad, amelyek jellemzően haszonállatok vagy haszonnövények. Hogy megelőzzük a tömeges kihalást, meg kell állítani ennek a típusú ipari mezőgazdaságnak a könyörtelen terjeszkedését. Helyette a természetet kímélő, azzal harmóniában működő ökogazdálkodást kell elterjeszteni, amely egyébként a Föld népessége számára elegendő és egészséges élelmiszert tud előállítani a kutatások szerint. Ezzel csökkenthetjük a növényvédő szerek, műtrágyák használatát. Ez nem csak a beporzó állatfajoknak, például a méheknek és más, az élővilág szempontjából fontos rovarfajoknak túlélése miatt fontos, hanem a talajlakó, vízben élő fajok szempontjából is, amelyeket szintén pusztítanak ezek a mezőgazdálkodásban használt káros vegyszerek. Az ökológiai gazdálkodás elterjedésével az élőlények teljes tápláléklánca gyógyulhat, így a madarainkat, hüllőinket, a kétéltűeket, emlősöket, stb. sem sodorjuk az egyre gyorsabb kipusztulás felé.

Az ökogazdálkodás emellett sokféle fajt és fajtát használ az élelmiszer-alapanyagok előállítása során, és fenntartja a növénytermesztés és állattartás egy egymásra hangolt körforgását, pl. őshonos háziállatokkal is. Ezzel nemcsak a vadon élő lények sokszínűségét, hanem az agrárium biodiverzitását is segít megőrizni.

Miért kéri a Greenpeace az ökológiai gazdálkodás 25%-ra való növelését, és a vegyszerek nagymértékű csökkentését? Nem lesz túl drága így az élelmiszer?

Magyarországon a támogatási rendszer erősítésével az elmúlt években az agrártárca megduplázta az ökológiai gazdálkodási területeket, de még így is Európa sereghajtói vagyunk, mert ez nem éri el a mezőgazdasági területeink 7%-át sem. De amennyiben legalább ez a tendencia az európai uniós stratégiában meghatározott céldátumig, 2030-ig folytatódna, akkor bőven el tudnánk érni a 25%-os szintet.

A társadalom anyagi helyzete valóban behatárolhatja az ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek iránti keresletet, de például áfacsökkentéssel, helyi ökopiacok létrehozásával segíteni lehet, hogy a hazai ökotermékek minél több ember számára váljanak elérhetővé. Egy friss közvélemény-kutatás szerint a lakosság 89%-a szeretné, hogy a mostani 27% helyett 5%-ra csökkentsék az ökogazdálkodásból származó élelmiszerek áfáját – ahogy azt például a sertéshúsnál már megtették.

Az ökológiai gazdálkodásra való minél gyorsabb átállás, ennek sokkal hatékonyabb támogatása nemcsak a lakosság egészsége és természeti értékeink szempontjából lenne fontos, hanem gazdasági szempontból is – például jelentősen növelhetné exportlehetőségeinket. Hiszen Európában a felmérések alapján a lakosság 80-85%-a szívesebben fogyaszt bioélelmiszert, mint káros vegyszerekkel kezeltet.

Az ökológiai gazdálkodás növelésével és a növényvédő szerek csökkentésével elegendő mennyiségű élelmiszert lehet-e termelni?

Európát vizsgálva készültek új tanulmányok, amelyek az ökotermelés kérdését a földhasználat, a klímaváltozás és más környezeti károk figyelembevételével vizsgálták. Ezek szerint is a 100% ökotermelés a fenntartható út, etethető vele Európa lakossága, amennyiben leszokunk a pazarlásról és jóval kevesebb állati eredetű élelmet fogyasztunk.

Ehhez nemhogy több, hanem éppen kevesebb föld használatára lenne szükség, mint amennyit jelenleg a mezőgazdaság felhasznál. Hiszen ma globálisan a mezőgazdasági területek 75-80%-át a nagyüzemi állattartáshoz szükséges takarmány előállítására használjuk, és mindössze 20-25%-án termelünk növényi élelmiszert az embereknek. A 2019-es statisztikai adatok szerint Magyarországon is a mezőgazdasági területeink nagy részén kukoricát, repcét és napraforgót termelünk, főként takarmánynak, de egyre növekvő mennyiségben bioüzemanyagnak is. A korábbi évek tendenciájához hasonlóan, 2018-hoz képest 2019-ben is 15%-kal kisebb területet használtak a gazdálkodók saját fogyasztásra szánt termények előállítására.

Magyarország a klímaváltozás szempontjából Európa legsérülékenyebb régiójának része, így még inkább azon kellene dolgoznunk, hogy a változáshoz jobban alkalmazkodó, rugalmasabb, több fajt és magyar fajtát használó, ökológiai gazdálkodást erősítsük.

A drasztikus vegyszercsökkentés és az ökotermelésre való átállás nem tenné tönkre a gazdákat?

Nem tenné tönkre, sőt, új lehetőségeket termetene. Az ökológiai gazdálkodásra való minél gyorsabb átállás, ennek sokkal hatékonyabb támogatása nemcsak a lakosság egészsége és természeti értékeink szempontjából lenne fontos, hanem gazdasági szempontból is – például jelentősen növelhetné exportlehetőségeinket. Hiszen Európában a felmérések alapján a lakosság 80-85%-a szívesebben fogyaszt bioélelmiszert, mint káros vegyszerekkel kezeltet. A Greenpeace hazai közvélemény-kutatási adatai is ezt támasztják alá. A magyar lakosság több mint kétharmada szeretné, ha vegyszermentes élelmiszert használnának legalább a gyermekeinknek szánt közétkeztetésben. Ehhez itthon szinte minden feltétel adott: a jó talaj, a még meglévő tudás, a fogyasztói igény. Csak a politikai akarat hiányzik, hogy végrehajtsuk azt, amit Európa és hazánk tudósai, szakemberei megalapozott tanulmányok alapján kidolgoztak. Ezt megfelelő kormánytámogatással 2030-ra meg lehetne valósítani. Ennek a feltétele, hogy a tárca a nagyipari mezőgazdaság lobbistái helyett a lakosság és a családi gazdálkodók érdekeit képviselje.

Emellett bizonyított tény, hogy a káros növényvédő szerek, műtrágyák használata az ezeket használó gazdálkodók egészségét károsíthatja legjobban.

Mit tesz a Greenpeace a beporzók védelméért?

A Greenpeace hosszú évek óta elkötelezetten harcol a méhek és a beporzó rovarok védelméért. Európai szinten és itthon is lobbiztunk azoknak a vegyi anyagoknak, csávázószereknek a betiltásáért, amelyek bizonyítottan károsítják a méheket. Ezenkívül döntéshozói szinten is kiálltunk a beporzók védelméért és most a Biodiverzitás Stratégiánk kiemelten fontos szempontjai közé is beemeltük a beporzók védelmét.

Meggyőződésünk, hogy Magyarországon is, ahol eddig a kormány kibúvókat, kiskapukat megkeresve engedélyezett olyan szereket, amelyek a méhek és a beporzók létét veszélyeztetik, rendkívül fontos feladatunk, hogy a készülő Nemzeti Biodiverzitás Stratégia megnyugtató megoldást nyújtson erre a problémára. Azt várjuk a kormánytól, hogy a beporzók megmentése érdekében építse be a hazai stratégiába is azt, ami az uniós dokumentumban szerepel: a káros növényvédő szerek használatát 50%-kal vissza kell szorítani, a mezőgazdasági területek 10%-án helyre kell állítani a természetközeli állapotokat, valamint 25%-ra kell növelni az ökológiai gazdálkodással művel területek arányát.

Mit tesz a Greenpeace a biológiai sokféleség megőrzéséért, és mit tehetek én magam?

Mit tesz a Greenpeace a hazai erdők védelméért?
A Greenpeace-nek itthon és az egész világon fontos feladata a természetvédelmi szempontból értékes területek és a biológiai sokféleség megóvása, amibe az erdők, és azok pótolhatatlan élővilága is beletartozik.
Mit tesz a Greenpeace a magyarországi nagy tavak védelméért?
Segítettük összehangolni azoknak a rendkívül fontos helyi kezdeményezéseknek a munkáját, amelyek a Fertő tó, a Balaton, a Velencei-tó és a Tatai Öreg-tó védelméért indultak. Ezeken a nagy tavainkon mind olyan gigaberuházásokat terveztek, amelyek veszélyeztetik ezeknek a vizeinknek, természeti értékeinknek a megóvását. Óriási területeket akartak lebetonozni, és a tervezett beruházások olyan fenntarthatatlan forgalmat generálnának, ami az ottani élővilág és a helyi lakosság számára is zavaró lenne, a tájat és sok egyéb értéket pedig elpusztítanák. Emiatt a Greenpeace csatlakozott a nagy tavaink védelmében indított kezdeményezéshez és a mai napig is segíti a közös munkát.
Mit tehetek én magam a biológiai sokféleség megőrzéséért?
  • Írd alá a petíciót!
  • Járj minél többet a természetben és ismerd meg a körülöttünk lévő élővilágot!
  • Ha van kerted, ne használj benne méhgyilkos rovarirtó szereket, gyomirtókat, vagy például gombaölő vegyszerekkel csávázott vetőmagokat. Próbáld inkább az élővilágot kímélő módszerekkel gondozni a kertet.
  • Ültess olyan fákat, cserjéket, amelyek hazánkban honos fajok, és így táplálékot, fészkelőhelyet, stb. biztosítanak a többi, nálunk élő élőlény számára is.
  • Balkonládába vagy a kertedbe ültess beporzókat segítő növényeket, itt is kerüld a csávázott vetőmagokat.
  • Önkénteskedj természetvédelmi civil szervezeteknél, nemzeti parkoknál!
  • Keresd a helyi, ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszereket, amelyeknek az előállítása nem pusztítja, hanem kíméli, sőt inkább gazdagítja a természetet!

Védjük meg természeti kincseinket!

Ne engedjük, hogy elpusztítsák hazánk ma még gazdag élővilágát. Állj ki te is a természet védelméért, írd alá a petíciót!