Oldal kiválasztása

Kórházi levegőszennyezés-mérések

Az egészségügyi intézményeknél végzett levegőszennyezés-mérések eredményei

A Greenpeace Magyarország Tiszta levegőt!-kampányának keretében tíz egészségügyi intézménynél mérte a levegő szennyezettségét. Az volt a célunk, hogy minél pontosabb képet kapjunk a levegő minőségéről a gyermekeket, kismamákat és tüdőbetegeket ellátó egészségügyi intézmények környékén, ugyanis a lakosság ezen része különösen érzékeny a légszennyezésre.

A levegő nitrogén-dioxid-szennyezettségét 2019. augusztus 29. és szeptember 19. között mértük, az egészségügyi intézmények bejáratának közelében kihelyezett, úgynevezett diffúziós csövekkel.

A városokban a dízel gépjárművek használata jelentősen hozzájárul a súlyos egészségügyi kockázatokat jelentő szálló por (részecske) és a nitrogén-dioxid okozta légszennyezettséghez. A nitrogén-oxidok többek között csökkentik a tüdőfunkciót és különféle légzőszervi károsodásokat okoznak, valamint kapcsolatba hozhatók szív- és érrendszeri megbetegedésekkel is. Magyarországon évente körülbelül tizenháromezren halnak meg a szennyezett levegő miatt – ez az egyik legmagasabb szám Európában.

Légszennyezettség-mérésünk célja, hogy elérjük: a döntéshozók végre lépjenek fel hatékonyan városaink levegőjének tisztaságáért, mindannyiunk egészségének védelmében.

A tiszta levegőért végzett munkánkat te is támogathatod a greenpeace.hu/szmog oldalon. Köszönjük!

Jelmagyarázat a térképhez

A légszennyezettségi adatokat mutató alábbi Budapest-térképen kétféle adat látható:

  • fehér karikával ábrázolt mérési helyek:
    hivatalos mérőállomások, rákattintva látható a három hetes időszak alatt mért nitrogén-dioxid adatok átlaga, melyet az adott állomás mért.
  • színes karikával ábrázolt mérési helyek:
    az egészségügyi intézmények bejárata közelében lévő helyszínek. A feketével jelölt helyeken a Greenpeace Magyarország három hetes mérési eredményeinek értéke meghaladta a 40 mikrogramm/köbméter értéket, mely a nitrogén-dioxidra megadott éves határérték. Természetesen a három hetes mérés eredménye nem egyenlő az éves átlaggal: azaz ha 40 μg/m³ feletti az érték, akkor sem beszélhetünk hivatalosan határérték-túllépésről, de érdemes fokozottan figyelni az adott terület szennyezettségére, és lépéseket tenni a levegőtisztaság érdekében. A jelölésre kattintva látható a cím, a mérés ideje és mértéke.

*Az éves határértéket viszonyítási alapként tüntettük fel a skálán. A Greenpeace Magyarország 3 hetes időszakot vizsgált. A 40 µg/m³ feletti mérési eredmény nem tekinthető hivatalos határérték-túllépésnek, de felhívja a figyelmet az erősen szennyezett levegőre.

Kérdések és válaszok a mérésekről

Milyen eszközzel mérik a légszennyezést?

A Greenpeace DIF 100 RTU – NITROGEN DIOXIDE (NO2) gyártmányú diffúziós csöveket használ, amelyeket a Gradko Environmental nevű cégtől szerzett be. 

Az úgynevezett diffúziós cső működési elve, hogy a csőben elhelyezett trietanolamin nevű anyag kémiailag megköti a nitrogén-dioxidot (NO2). A csöveket minimum 2, maximum 4 hétre helyezzük ki kinyitva, majd visszazárjuk és visszaküldjük őket a Gradko Environmentalhoz, ahol a megkötött nitritionok szintjét úgynevezett spektrofotometriával mérik meg.

Milyen légszennyező anyagot mér ez az eszköz?

Ez a típusú diffúziós cső a levegőben lévő nitrogén-dioxid mennyiségét méri. A nitrogén-oxidok (NOx) a levegő oxigénjéből és nitrogénjéből magas hőmérsékleten, illetve nitrogéntartalmú szerves vegyületek égésekor keletkező anyagok. Ilyenek például a nitrogén-dioxid (NO2) és nitrogén-monoxid (NO). Részben a fűtésből, de városi környezetben legalább 50%-ban a dízeljárművekből származnak. A nitrogén-oxidok többek között csökkentik a tüdőfunkciót és különféle légzőszervi károsodásokat okoznak, valamint kapcsolatba hozhatók szív- és érrendszeri megbetegedésekkel is.​

Mennyire megbízható ez az eszköz?

A Greenpeace – Exeteri Egyetemen működő – kutatólaboratóriumának specialistái ajánlották számunkra ezt az eszközt, amelyet több országban is használtak már, és mindenhol megbízhatóan működött. Léteznek más, hasonló elven működő eszközök is, de az exeteri kollégák szerint ez a gyártmány működik a legjobban, és a hivatalos mérőállomásokkal összevetve is pontos adatokat szolgáltat.

Hol történnek mérések?

A mérőeszközöket tíz budapesti kórház, orvosi szakrendelő bejárata közelében tettük ki. Célunk az volt, hogy információt kapjunk a levegő minőségéről a gyermekeket, kismamákat és tüdőbetegeket ellátó egészségügyi intézmények környékén, mert ők különösen érzékenyek a légszennyezettségre.

Milyen időszakban történik a mérés?
A mérés 2019. augusztus 29. és szeptember 19. között zajlott.
Miért végez saját méréseket a Greenpeace? Valami gond van a hatósági mérőhálózattal?
A hatósági mérőhálózat általában megfelelően működik, azok mérési adatait nem vitatjuk. Ám a levegőben lévő káros anyagok összetétele és mennyisége akár méterről méterre változhat, függően attól, hogy helyben milyen károsanyag-források vannak (például egy piros lámpánál várakozó autók, vagy egy illegális szemetet égető családi ház kéménye). Ezért fontos, hogy ne csak a hivatalos mérőállomásokból kapjunk adatokat, hiszen azok alapján nem ítélhető meg pontosan a légszennyezettségre különösen érzékeny csoportok (pl. gyermekek, kismamák, tüdőbetegek) kitettsége. Minél több adatunk van, annál inkább tudunk tenni a légszennyezettségből fakadó egészségügyi kockázatok mérsékléséért egy adott területen.
Bejut-e a szennyezés az egészségügyi intézmények kórtermeibe is?
A kórtermekben méréseket nem végeztünk, de feltételezhető, hogy valamennyi szennyezés mindenképpen bejut, magasabb emeleteken a nitrogén-oxidok szintje alacsonyabb lehet.
Hogyan zajlik a légszennyezettségi mérés?

A légszennyezettségi méréseink célja, hogy olyan helyszíneken mérjünk, ahol sűrűn fordulnak meg azok, akik számára különösen kockázatos a légszennyezettség (pl. gyerekek, kismamák, betegek, stb.). A mérési információk birtokában már csak politikai akarat kell ahhoz, hogy ezeken a területeken csökkenjen a légszennyezettség.

A mérésre használt diffuziós csövecskéket jellemzően 1-2 méteres magasságban helyezzük el közterületen, olyan magasságban, ahol lélegeznek az emberek. Rögzítjük a kihelyezés és a leszedés pontos időpontját. A kihelyezéskor eltávolítjuk a csövecskék alsó részét, és a mérési idő leteltével a csöveket visszazárjuk. Ezt követően elküldjük őket a Nagy-Britanniába a Gradko Environmentalhoz, ahol spektrofotometriával mérik vissza a megkötött szennyező anyagot és a mérés időtartama alapján kiszámítják a légkör nitrogén-dioxid koncentrációját.

Milyen módszertant használt a Greenpeace a mérési eredmények értékelésekor?
A mérések értékelését a brit Gradko Environmental végzi: spektrofotometriával visszamérik a megkötött szennyező anyagot és a mérés időtartama alapján kiszámítják a légkör nitrogén-dioxid koncentrációját.

A diffúziós csövek működését kismértékben befolyásolja a páratartalom, a hőmérséklet és a széljárás is. Ezért a mérések alkalmával kiraktunk 2-2 csövet a közeli hivatalos mérőállomásokhoz is. A hivatalos mérőállomás és a mi mérési helyszíneink közötti különbséget korrekciós faktorként használjuk. Ez a kórházi mérések esetében 1,21 a Honvéd mérőállomás adatai alapján, azaz a kapott eredményeket 1,21-es faktorral felszoroztuk.

Milyen káros hatásai vannak a nitrogén-dioxidnak?
A nitrogén-oxidok többek között csökkentik a tüdőfunkciót és különféle légzőszervi károsodásokat okoznak, valamint kapcsolatba hozhatók szív- és érrendszeri megbetegedésekkel is. Növelik az asztmás megbetegedések számát (forgalmas utak mentén élők között többen válnak asztmásokká), és kitettség esetén könnyebben elkapunk miattuk légúti megbetegedéseket. A szennyezett területeken a csecsemők alacsonyabb születési súllyal jönnek világra.
Hogyan hat a nitrogén-dioxid-szennyezettség a gyerekekre, betegekre, kismamákra, csecsemőkre?

A gyermekek, újszülöttek, tüdőbetegek különösen érzékenyek a légszennyezésre. Ezért már határérték alatti kitettség is kockázatot jelenthet az egészségükre.
A közúti járművek szennyezőanyag-kibocsátása – ezen belül is leginkább a nitrogén-dioxid-szennyezés – világszerte évente 4 millió gyerek asztmás megbetegedését okozza.

Mennyire súlyos a nitrogén-dioxid (NO₂) szennyezés Magyarországon?

Budapesten 2018-ban 3 mérőállomáson is meghaladta az éves átlag a határértéket, a Széna téri állomáson volt a legmagasabb: 46.5 a 40 mikrogramm/m³ helyett (emellett még a Honvéd és a Teleki téri mérőállomáson volt 40 felett az éves átlag). Budapest mellett például a pécsi Szabadság úti mérőállomáson is magasabb volt a mért érték az éves határértéknél.

A hazai jogszabály szerint nitrogén-dioxidból egy naptári év alatt 18-nál többször nem léphető túl az órás határérték. Ám fontos tudni, hogy a határérték eleve feleannyi, mint amennyit az uniós jogszabály előír (200 µg/m³ helyett 100 µg/m³).

Ehhez képest 2018-ban a budapesti Teleki téren 222 és a szintén budapesti Széna téren 155, a pécsi Szabadság úton 131, a debreceni Hajnal utcán 90, a miskolci Alföldi utcán pedig 42 alkalommal haladta meg az NO2 a magyar jogszabály szerinti órás határértéket. De van ennél ijesztőbb adat is: 2017-ben a budapesti Erzsébet téren 435-ször volt túllépés.

Milyen nitrogén-dioxid határértékek vannak?
Az alábbi táblázatban összefoglaljuk az érvényben lévő hatértékeket a nitrogén-dioxidra:

Időtartam EU
(µg/m3)
MAGYAR (µg/m3) WHO
(µg/m3)
éves 40 40 40
24 órás nincs 85 nincs
órás 200 100 200

 

Mi a Greenpeace megoldási javaslata?
A nitrogén-dioxid főként a régi, szennyező dízeljárművek kipufogógázából származik a városokban. A Greenpeace ezért azt követeli, hogy a döntéshozók sürgősen alkossanak szabályozást annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy nálunk kerüljenek forgalomba a többi európai országból kitiltott, szennyező gépjárművek. Emellett követeljük, hogy Budapest (illetve a többi érintett nagyváros) vezetése sürgősen ismertesse ütemtervét a régi, szennyező dízelek kivezetésére, ahogy azt Európa számos más városa már megtette.
Miért kampányol a Greenpeace Magyarország Tiszta levegőt! petíciójában pont a szennyező, régi dízelek mihamarabbi kitiltásáért?
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 41 európai ország (28 tagállam és további 13 nem-EU ország) 2015-ös adatait vizsgálta és arra jutott, hogy a nitrogén-dioxidnak (NO2) való kitettség Európában 79 000; míg hazánkban 1300 ember korai elhalálozását okozta.

Körülbelül 500 milliárd forintos kárköltsége van egyetlen év alatt a magyarországi utakon futó járművek okozta légszennyezésnek. A költségek több mint 90 százaléka egészségügyi jellegű. Ennek kétharmada a dízelektől ered. Európai szinten a dízelek okozta szennyezés költségeinek 65%-a a nitrogén-oxidokból származik, a PM2,5 részecskeszennyezés a kapcsolódó költségek további 32%-ért felelős.

Állj ki a tiszta levegőért!

Évente közel 13 ezer ember hal meg a súlyosan szennyezett levegő miatt Magyarországon. Írd alá a petíciót, lépj fel te is a légszennyezés ellen!

Tiszta levegőt!