Oldal kiválasztása

Iskolai levegőszennyezés-mérések

Az iskolai levegőszennyezés-mérések eredményei

A Greenpeace Magyarország Tiszta levegőt!-kampányának keretében fővárosi és Budapest-környéki iskoláknál végzünk légszennyezettségi méréseket, hogy minél pontosabb képet kapjunk a levegő minőségéről az oktatási intézmények közvetlen közelében, ahol sok gyerek rendszeresen megfordul. Ezeken a területeken kiemelten kell törekednünk a levegő tisztaságára, ugyanis a gyerekekre, fiatalokra fokozott egészségügyi kockázatot jelent a szennyezett levegő.

A légszennyezettségi méréseket az iskolák bejárata mellett elhelyezett légszennyezettség-mérő csövekkel végezzük, melyekkel két héten keresztül mérjük a levegő szennyezettségét, egészen pontosan annak nitrogén-dioxid-tartalmát.

A nitrogén-dioxid főként a régi, szennyező dízeljárművek kipufogógázából származik a városokban. A légszennyezettséghez továbbá hozzájárulnak télen a helytelen fűtési szokásaink is (nedves fa, szén, lignit tüzelése stb.), sőt a tisztább házfűtésből is jut a levegőbe nitrogén-dioxid. Magyarország egyike azon országoknak, ahol a legtöbben, évente körülbelül tizenháromezren halnak meg idő előtt a légszennyezés miatt Európában.

Mérésünk célja, hogy elérjük: a döntéshozók végre lépjenek fel hatékonyan levegőnk tisztaságáért, saját és gyermekeink egészségéért.

A tiszta levegőért végzett munkánkat te is támogathatod a greenpeace.hu/szmog oldalon. Köszönjük!

Támogatom

A légszennyezettségi adatokat mutató alábbi Budapest-térképen kétféle adat látható:

  • fehér karikával ábrázolt mérési helyek:
    hivatalos mérőállomások, rákattintva látható a kéthetes időszak alatt mért nitrogén-dioxid adatok átlaga, melyet az adott állomás mért.
  • színes (fekete, piros, narancs, sárga, zöld) karikával ábrázolt mérési helyek:
    az iskolák bejárata közelében lévő helyszínek. A feketével jelölt helyeken a Greenpeace Magyarország kéthetes mérési eredményeinek értéke meghaladta a 40 mikrogramm/köbméter értéket, mely a nitrogén-dioxidra megadott éves határérték. Természetesen a kéthetes mérés eredménye nem egyenlő az éves átlaggal: azaz ha 40 μg/m³ feletti az érték, akkor sem beszélhetünk hivatalosan határérték-túllépésről, de érdemes fokozottan figyelni az adott terület szennyezettségére, és lépéseket tenni a levegőtisztaság érdekében. A jelölésre kattintva látható a cím, a mérés ideje és mértéke.

*Az éves határértéket viszonyítási alapként tüntettük fel a skálán. A Greenpeace Magyarország 2 hetes időszakot vizsgált. A 40 µg/m³ feletti mérési eredmény nem tekinthető hivatalos határérték-túllépésnek, de felhívja a figyelmet az erősen szennyezett levegőre.

Állj ki a tiszta levegőért!

Évente közel 13 ezer ember hal meg a súlyosan szennyezett levegő miatt Magyarországon. Írd alá a petíciót, lépj fel te is a légszennyezés ellen!

Tiszta levegőt!

Kérdések és válaszok a mérésekről

Miért méri a légszennyezettséget a Greenpeace Magyarország az iskoláknál?

Miért pont iskolák környékén mérjük a légszennyezettséget?

A gyerekek egészségét még a felnőttekénél is jobban veszélyezteti a légszennyezés. A Greenpeace ezért budapesti és környékbeli iskoláknál vizsgálja a levegő nitrogén-dioxid tartalmát, hogy pontosabb képet kaphassunk arról, mennyi káros anyagot lélegeznek be gyermekeink. A Greenpeace programjához 2019. áprilisáig 24 iskola csatlakozott.

Miért van szükség saját mérésekere, valami gond van a hatósági mérőhálózattal?

A hatósági mérőhálózat általában megfelelően működik, azok mérési adatait nem vitatjuk. Ám a levegőben lévő káros anyagok összetétele és mennyisége akár méterről méterre változhat, függően attól, hogy helyben milyen károsanyag-források vannak (például egy piros lámpánál várakozó autók, vagy egy illegális szemetet égető családi ház kéménye). Ezért fontos, hogy ne csak a csomópontokra kihelyezett mérőállomásokból kapjunk adatokat, hiszen azok nem mindig vannak az iskolák közelében, és nem is a gyerekek légzési zónájának magasságában mérnek. Minél több adatunk van, annál pontosabban látjuk a légszennyezettség mértékét és az abból fakadó egészségügyi kockázatokat egy adott területen.

Milyen eszközt használ a mérésekhez a Greenpeace?

Hogyan méri a Greenpeace a légszennyezést?

A Greenpeace DIF 100 RTU – NITROGEN DIOXIDE (NO2) gyártmányú diffúziós csöveket használ, amelyeket a Gradko Environmental nevű cégtől szerzett be. A brit hatóság is ilyen csöveket használ nitrogén-dioxidot mérő légszennyezési vizsgálataihoz.

A diffúziós cső működési elve: a csőben elhelyezett trietanolamin nevű anyag kémiailag megköti a nitrogén-dioxidot (NO2). A csöveket minimum 2, maximum 4 hétre helyezzük ki nyitott állapotban.

A mérés végével a csöveket visszazárjuk és visszaküldjük őket a Gradko Environmentalhoz, ahol a megkötött nitritionok szintjét úgynevezett spektrofotometriával mérik meg. A mintákat az Exeteri Egyetemen lévő Greenpeace Research Laboratories szakértői értékelik.

Jelenlegi méréseit a Greenpeace 2019.03.18. – 2019.04.01. közötti periódusban végezte. Az eredmények kiértékelése 2019. április hónapban zajlott.

Mennyire megbízható ez az eszköz?

A Greenpeace – Exeteri Egyetemen működő – kutatólaboratóriumának specialistái ajánlották számunkra ezt az eszközt, amelyet több országban is használtak már, és mindenhol megbízhatóan működött. Léteznek más, hasonló elven működő eszközök is, de az exeteri kollégák szerint ez a gyártmány működik a legjobban. A brit hatóság is használja ezt az eszközt.

Az eszköz mérési bizonytalansága +/-9,7%.

Annak érdekében, hogy összevethető legyen mérőeszközünk a hivatalos mérőállomások eszközeivel, két-két csövet kitettünk a Teleki téri, illetve a Káposztásmegyeri (Lakkozó utca – Ügető utca kereszteződésében található) hivatalos légszennyezettségmérő-állomások mellé. A hivatalos Teleki téri mérőállomás 2 hetes átlaga ebben az időszakban, 51,95 µg/m³ volt, míg a mi két csövünk 44,77 és 38,58 µg/m³-t mért. A Káposztásmegyeri mérőállomáson 32,80 µg/m³ volt az átlagérték ebben a két hétben, míg mi 28,88 µg/m³ és 27,12 µg/m³-t mértünk. Mérőeszközeink tehát valamivel alacsonyabb értékeket mértek, mint a hivatalos mérőállomások. Ennek alapján feltételezhető, hogy az általunk mért értékeknél magasabb volt a légszennyezettség a vizsgált pontokon.

Milyen légszennyező anyagot mér ez az eszköz?

Ez a típusú diffúziós cső a levegőben lévő nitrogén-dioxid mennyiségét méri. A nitrogén-oxidok (NOx) a levegő oxigénjéből és nitrogénjéből magas hőmérsékleten, égéskor, valamint nitrogéntartalmú szerves vegyületek égésekor keletkező anyagok. Ilyenek például a nitrogén-dioxid (NO2) és nitrogén-monoxid (NO). Részben a fűtésből, de városi környezetben legalább 50%-ban a dízeljárművekből származnak.

Miért pont a nitrogéndioxid-szennyezettséget vizsgáltálák?

Mi okozza a városokban a légszennyezettséget?

A városokban a dízel autók használata jelentősen hozzájárul a súlyos egészségügyi kockázatokat jelentő szálló por (PM10) és a nitrogén-dioxid (NO2) okozta légszennyezettséghez. A légszennyező anyagok többféle forrásból származnak, ám a szennyező járművek korlátozásával gyorsan és hatékonyan lehetne fellépni a tisztább levegőért.

Milyen káros hatásai vannak a nitrogén-dioxidnak?

A nitrogén-oxidok többek között csökkentik a tüdőfunkciót és különféle légzőszervi károsodásokat okoznak, valamint kapcsolatba hozhatók szív- és érrendszeri megbetegedésekkel is. Növelik az asztmás megbetegedések számát, és kitettség esetén könnyebben elkapunk légúti megbetegedéseket. A szennyezett területeken a csecsemők alacsonyabb születési súllyal jönnek világra.

Mennyire súlyos a nitrogén-dioxid (NO₂) szennyezés Magyarországon?

Budapesten 2018-ban 3 mérőállomáson is meghaladta az éves átlag a határértéket, a Széna téri állomáson volt a legmagasabb: 46.5 a 40 mikrogramm/m³ helyett (emellett még a Honvéd és a Teleki téri mérőállomáson volt 40 felett az éves átlag). Budapest mellett például a pécsi Szabadság úti mérőállomáson is magasabb volt a mért érték az éves határértéknél.

A hazai jogszabály szerint nitrogén-dioxidból egy naptári év alatt 18-nál többször nem léphető túl az órás határérték. Ám fontos tudni, hogy a határérték eleve feleannyi, mint amennyit az uniós jogszabály előír (200 µg/m³ helyett 100 µg/m³).

Ehhez képest 2018-ban a budapesti Teleki téren 230 és a szintén budapesti Széna téren 156; a pécsi Szabadság úton 133, a debreceni Hajnal utcán 91, a miskolci Alföldi utcán pedig 42 alkalommal haladta meg az NO2 a magyar jogszabály szerinti órás határértéket. De van ennél ijesztőbb adat is: 2017-ben a budapesti Erzsébet téren 435-ször volt túllépés.

Hol és mikor történtek a mérések?

Mely iskolák környékén méri a Greenpeace Magyarország a légszennyezettséget?

A Greenpeace Tiszta levegőt!-kampányának keretében iskolák környékén is méri a levegő minőségét, mert a légszennyezettség fokozatos egészségügyi kockázatokat jelent a fiatal, fejlődésben lévő szervezetre.

Az iskolák környéki légszennyezettségi mérések első fázisában 24 mérőeszközt helyeztünk ki budapesti és környékbeli iskolához tettük ki. A mérést az iskolák vezetőségének, tanárainak tudtával, beleegyezésével, együttműködésével végezzük. A két hetes mérési periódus lezárultával 17 iskolától tudtuk megfelelő állapotban visszagyűjteni a mérőeszközt.

A kiválasztás során olyan iskolákat kerestünk, amelyek kíváncsiak voltak a környékükön a légszennyezettség mértékére. Emellett törekedtünk arra is, hogy minél több kerületben mérhessünk, és az iskolák között legyenek olyanok is, amelyek forgalmas utak mentén helyezkednek el, ahol a levegő szennyezettsége fokozott egészségügyi kockázatokat jelent.

Milyen időszakban történt a mérés?

Az első mérés 2019. március 18. és április 1. között zajlik, de a program iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy további iskolákban is tervezünk kihelyezni mérőeszközöket.

Hogyan értelmezhetőek a mérési eredmények?

Hol érhetőek el a mérési eredmények?

Az iskolák listája a mérési eredményekkel a következő honlapon látható: https://hu.greenpeace.org/tiszta-levegot/iskolai-levegoszennyezes-meresek/#terkep.

Milyen nitrogén-dioxid határértékek vannak?

Az alábbi táblázatban összefoglaljuk az érvényben lévő hatértékeket a nitrogén-dioxidra:

IdőtartamEU
(µg/m3)
MAGYAR (µg/m3)WHO
(µg/m3)
éves404040
24 órásnincs85nincs
órás200100200

 

Miért az éves határértékekhez hasonlítja a Greenpeace a 2 hét mérési eredményeit?

A méréseink során kéthetes átlageredményt kaptunk, amit az éves nitrogén-dioxidra vonatkozó határértékekhez hasonlítunk, mely 40 mikrogramm köbméterenként. Mindazonáltal egy kéthetes vizsgálat alapján nem állítunk olyat, hogy bárhol határértéktúllépés történt volna. Méréseink azonban hasznos tájékoztató jellegű adatoknak számítanak a korábbi évek statisztikáit is figyelembe véve, ugyanis megállapítható belőlük, hogy az iskolák környéki légszennyezettség kockázatot jelent a gyermekek egészségére.

2018-ban és 2017-ben az év ugyanezen szakaszában (március 18. és április 1. között) a nitrogéndioxid-szennyezettség átlaga kis mértékben haladta meg az éves átlagot a fővárosi légszennyezésmérő állomásokon.

Az eredmények értékelésekor továbbá érdemes figyelembe vennünk, hogy a hivatalos mérőállomások mellé elhelyezett kontroll-méréseink rendre alacsonyabb értékeket adtak a hivatalos állomások adatainál. Így feltételezhető, hogy az iskolák környéki légszennyezettség még rosszabb volt az általunk mért eredményeknél. Azonban a határtékek se nyújtanak garanciát az egészségkárosodás elkerüléséhez: egy friss kutatás szerint gyermekek esetében még a határérték alatti szennyezés is elegendő az asztmás megbetegedésének növekedéséhez.

Lehet-e az órás határtékekhez hasonlítani a Greenpeace két hetes légszennyezettségi méréseit?

A hazai jogszabály szerint nitrogén-dioxidból egy naptári év alatt 18-nál többször nem léphető túl az órás magyar határérték, mely feleannyi, mint amennyit az uniós jogszabály előír (200 µg/m³ helyett 100 µg/m³).

A két hetes mérési időszak alatt iskoláknál mért értekek átlaga nem haladta meg a hatályos magyar 24 órás határértéket. Mindazonáltal például a Teleki téri mérőállomáson volt olyan nap, amikor a napi átlag magasabb volt a napi határértéknél. Mivel a két hetes átlagok magasabbak voltak az iskoláknál, mint a mérőállomásoknál, így elképzelhető, hogy volt olyan iskola, ahol volt 24 órás határértéktúllépés.

A 2018-as órás határérték-túllépések nem adnak okot optimizmusra: a budapesti Teleki téren 230 és a szintén budapesti Széna téren 156, a pécsi Szabadság úton 133, a debreceni Hajnal utcán 91, a miskolci Alföldi utcán pedig 42 alkalommal haladta meg az NO2 a magyar jogszabály szerinti órás határértéket. 2017-ben született ezeknél még ijesztőbb adat is: 2017-ben a budapesti Erzsébet téren 435-ször volt az órás határérték-túllépés NO2-re.

Megnyugodhatnak azokon a helyszíneken, ahol a mérés szerint alacsony volt a légszennyezettség?

Sajnos a korábbi évek éves átlagai, valamint az órás és a napi átlagok is azt mutatják, hogy Budapest nagyon sok pontján szennyezett a levegő mind nitrogén-dioxid, mind szállópor tekintetében. Egy kéthetes mérés csak a mérési időszak alatti légszennyezettségről ad képet a mérési helyszíneken. Bármilyen is az adat, azt javasoljuk, hogy a gyerekek által gyakran látogatott városrészeken érdemes további méréseket végezni és gondolkodni a forgalomcsökkentés módján.

Egy friss kutatás szerint évente négy millió, azaz naponta 11 ezer asztmás megbetegedést okoz a gyermekek körében a közúti járművek szennyezőanyag-kibocsátása, ezen belül is leginkább a nitrogén-dioxid szennyezés. A legtöbb esetben ráadásul már a határérték alatti szennyezés is elég a megbetegedésekhez. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a jelenlegi határértékek nem elég szigorúak. Asztmában évente mintegy 400 ezer ember hal meg és százmilliók szenvednek tőle.

Mik a következő lépések a légszennyezettségi mérések után?

Mit javasol a Greenpeace a mérési helyszíneket adó iskoláknak?

Annak örülnénk, ha a légszennyezettség kérdéskör felmerülne tanórán és azon kívül, akár a diákokkal és/vagy a szülőkkel is. Az egész társadalom érintett, a szakértők és szakpolitikusok felelőssége hatalmas, de mindannyian tehetünk a helyzet megoldásáért.

Van konkrét követelése a Greenpeace-nek az iskolai légszennyezettség mérések kapcsán?

Célunk, hogy ne legyen szennyezett a levegő, különösen iskolák, óvodák környékén. Azt szeretnénk, hogy korlátozzák a szennyezett intézmények környékén a forgalmat. Fontos lenne, hogy azon intézmények, ahol gyerekeink sűrűn megfordulnak (bölcsőde, óvoda, iskola, gyerekorvos), minél könnyebben megközelíthetőek legyenek autók nélkül. Az önkormányzatok vezessenek be különböző forgalomcsillapító eszközöket, módszereket – elősegítve a kisebb autóforgalmat. Fontosnak tartjuk a további jelentős légszennyezést okozó járművek forgalomba kerülésének megelőzését, amihez szükség volna egy olyan ütemtervre, mely gondoskodik a régi, szennyező járművek fokozatos kivezetéséről. Ezért indította a Greenpeace Magyarország Tiszta levegőt! mozgósító petícióját a témában: greenpeace.hu/levegot.

Miért kampányol a Greenpeace Magyarország Tiszta levegőt! petíciójában pont a szennyező, régi dízelek mihamarabbi kitiltásáért?

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 41 európai ország (28 tagállam és további 13 nem-EU ország) 2015-ös adatait vizsgálta és arra jutott, hogy a nitrogén-dioxidnak (NO2) való kitettség Európában 79 000; míg hazánkban 1300 ember korai elhalálozását okozta.

Körülbelül 500 milliárd forintos kárköltsége van egyetlen év alatt a magyarországi utakon futó járművek okozta légszennyezésnek. A költségek több mint 90 százaléka egészségügyi jellegű. Ennek kétharmada a dízelektől ered. Európai szinten a dízelek okozta szennyezés költségeinek 65%-a a nitrogén-oxidokból származik, a PM2,5 részecskeszennyezés a kapcsolódó költségek további 32%-ért felelős.