Oldal kiválasztása

Iskolai levegőszennyezés-mérések

Az iskolai levegőszennyezés-mérések eredményei

A Greenpeace Magyarország Tiszta levegőt!-kampányának keretében fővárosi és Budapest-környéki, valamint vidéki iskoláknál végeztünk légszennyezettségi méréseket először idén tavasszal, majd ősszel, hogy minél pontosabb képet kapjunk a levegő minőségéről az oktatási intézmények közvetlen közelében, ahol sok gyerek rendszeresen megfordul. Ezeken a területeken kiemelten kell törekednünk a levegő tisztaságára, ugyanis a gyerekekre, fiatalokra fokozott egészségügyi kockázatot jelent a szennyezett levegő.

A légszennyezettségi méréseket az iskolák bejárata mellett elhelyezett légszennyezettség-mérő csövekkel végeztük, melyekkel átlagosan négy héten keresztül mértük a levegő szennyezettségét, egészen pontosan annak nitrogén-dioxid-tartalmát.

A nitrogén-dioxid főként a régi, szennyező dízeljárművek kipufogógázából származik a városokban. A légszennyezettséghez továbbá hozzájárulnak télen a helytelen fűtési szokásaink is (nedves fa, szén, lignit tüzelése stb.), sőt a tisztább házfűtésből is jut a levegőbe nitrogén-dioxid. Magyarország egyike azon országoknak, ahol a legtöbben, évente körülbelül tizenháromezren halnak meg idő előtt a légszennyezés miatt Európában.

Mérésünk célja, hogy elérjük: a döntéshozók lépjenek fel hatékonyan levegőnk tisztaságáért, saját és gyermekeink egészségéért.

A tiszta levegőért végzett munkánkat te is támogathatod a greenpeace.hu/szmog oldalon. Köszönjük!

Támogatom

A légszennyezettségi adatokat mutató alábbi térképen kétféle adat látható:

  • fehér karikával ábrázolt mérési helyek:
    hivatalos mérőállomások, rákattintva látható az adott mérési időszak alatt mért nitrogén-dioxid adatok átlaga, melyet az adott állomás mért.
  • színes (fekete, piros, narancs, sárga, zöld) karikával ábrázolt mérési helyek:
    az iskolák közelében lévő helyszínek. A feketével jelölt helyeken a Greenpeace Magyarország mérési eredményeinek értéke meghaladta a 40 mikrogramm/köbméter értéket, mely a nitrogén-dioxidra megadott éves határérték. Természetesen a mérés eredménye nem egyenlő az éves átlaggal: azaz ha 40 μg/m³ feletti az érték, akkor sem beszélhetünk hivatalosan határérték-túllépésről, de érdemes fokozottan figyelni az adott terület szennyezettségére, és lépéseket tenni a levegőtisztaság érdekében. A jelölésre kattintva látható a cím, a mérés ideje és mértéke.

*Az éves határértéket viszonyítási alapként tüntettük fel a skálán. Mivel nem éves időszakot vizsgáltunk, a 40 µg/m³ feletti mérési eredmény nem tekinthető hivatalos határérték-túllépésnek, de felhívja a figyelmet az erősen szennyezett levegőre. A Greenpeace Magyarország egy ilyen mérés esetén a 40 µg/m³ értéket tekinti a maximális, még nem kritikus szennyezettségi szintnek.

Állj ki a tiszta levegőért!

Évente közel 13 ezer ember hal meg a súlyosan szennyezett levegő miatt Magyarországon. Írd alá a petíciót, lépj fel te is a légszennyezés ellen!

Tiszta levegőt!

Kérdések és válaszok a mérésekről

Miért méri a légszennyezettséget a Greenpeace Magyarország az iskoláknál?

Miért pont iskolák környékén mérjük a légszennyezettséget?

A gyerekek egészségét még a felnőttekénél is jobban veszélyezteti a légszennyezés. A Greenpeace ezért budapesti és környékbeli, valamint miskolci és pécsi iskoláknál vizsgálta a levegő nitrogén-dioxid tartalmát, hogy pontosabb képet kaphassunk arról, mennyi káros anyagot lélegeznek be gyermekeink. 2019-ben összesen több mint 50 iskolánál végeztünk méréseket.

Miért van szükség saját mérésekere, valami gond van a hatósági mérőhálózattal?

A hatósági mérőhálózat általában megfelelően működik, azok mérési adatait nem vitatjuk. Ám a levegőben lévő káros anyagok összetétele és mennyisége akár méterről méterre változhat, függően attól, hogy helyben milyen károsanyag-források vannak (például egy piros lámpánál várakozó autó, vagy egy illegális szemetet égető családi ház kéménye). Ezért fontos, hogy ne csak a kihelyezett mérőállomásokból kapjunk adatokat, hiszen azok nem mindig vannak az iskolák közelében, és nem is a gyerekek légzési zónájának magasságában mérnek. Minél több adatunk van, annál pontosabban látjuk a légszennyezettség mértékét és az abból fakadó egészségügyi kockázatokat egy adott területen.

Milyen eszközt használ a mérésekhez a Greenpeace?

Hogyan méri a Greenpeace a légszennyezést?

A Greenpeace DIF 100 RTU – NITROGEN DIOXIDE (NO2)​ gyártmányú diffúziós csöveket használ, amelyeket a Gradko Environmental nevű cégtől szerzett be. A brit hatóság is ilyen csöveket használ nitrogén-dioxidot mérő légszennyezési vizsgálataihoz.

A diffúziós cső működési elve: a csőben elhelyezett trietanolamin nevű anyag kémiailag megköti a nitrogén-dioxidot (NO2). A csöveket minimum 2, maximum 4 hétre helyezzük ki nyitott állapotban.
A mérés végével a csöveket visszazárjuk és visszaküldjük őket a Gradko Environmentalhoz, ahol a megkötött nitritionok szintjét úgynevezett spektrofotometriával mérik meg. A mintákat az Exeteri Egyetemen lévő Greenpeace Research Laboratories szakértői értékelik.

Tavaszi méréseit a Greenpeace 2019.03.18. – 2019.04.01. közötti periódusban végezte. Az eredmények kiértékelése 2019. április hónapban zajlott. Az őszi mérésekre a 2019.09.17. – 2019.10.15. közötti időszakban került sor – a kiértékelés 2019. november hónapban zajlott.

Mennyire megbízható ez az eszköz?

A Greenpeace – Exeteri Egyetemen működő – kutatólaboratóriumának specialistái ajánlották számunkra ezt az eszközt, amelyet több országban is használtak már, és mindenhol megbízhatóan működött. Léteznek más, hasonló elven működő eszközök is, de az exeteri kollégák szerint ez a gyártmány működik a legjobban. A brit hatóság is használja ezt az eszközt.

Az eszköz mérési bizonytalansága +/-9,7%.

Annak érdekében, hogy összevethető legyen mérőeszközünk a hivatalos mérőállomások eszközeivel, mind a tavaszi, mind az őszi mérések során több mérőállomás környékén több mérőeszközt is kihelyeztünk. Az általunk mért eredményeket pedig a hivatalos mérőállomások által mért eredmények alapján korrigáltuk.

Milyen légszennyező anyagot mér ez az eszköz?

Ez a típusú diffúziós cső a levegőben lévő nitrogén-dioxid mennyiségét méri. A nitrogén-oxidok (NOx) a levegő oxigénjéből és nitrogénjéből magas hőmérsékleten, égéskor, valamint nitrogéntartalmú szerves vegyületek égésekor keletkező anyagok. Ilyenek például a nitrogén-dioxid (NO2) és nitrogén-monoxid (NO). Részben a fűtésből, de városi környezetben legalább 50%-ban a dízeljárművekből származnak.

Miért pont a nitrogén-dioxid-szennyezettséget vizsgáltálák?

Mi okozza a városokban a légszennyezettséget?

A városokban a dízelautók használata jelentősen hozzájárul a súlyos egészségügyi kockázatokat jelentő szálló por (PM10) és a nitrogén-dioxid (NO2) okozta légszennyezettséghez. A légszennyező anyagok többféle forrásból származnak, ám a szennyező járművek korlátozásával gyorsan és hatékonyan lehetne fellépni a tisztább levegőért.

Milyen káros hatásai vannak a nitrogén-dioxidnak?

A nitrogén-oxidok többek között csökkentik a tüdőfunkciót és különféle légzőszervi károsodásokat okoznak, valamint kapcsolatba hozhatók szív- és érrendszeri megbetegedésekkel is. Növelik az asztmás megbetegedések számát, és kitettség esetén könnyebben elkapunk légúti megbetegedéseket. A szennyezett területeken a csecsemők alacsonyabb születési súllyal jönnek világra.

Mennyire súlyos a nitrogén-dioxid (NO₂) szennyezés Magyarországon?

​Budapesten 2018-ban 3 mérőállomáson is meghaladta az éves átlag a határértéket, a Széna téri állomáson volt a legmagasabb: 46,5 a 40 mikrogramm/m³ helyett (emellett még a Honvéd és a Teleki téri mérőállomáson volt 40 felett az éves átlag). Budapest mellett például a pécsi Szabadság úti mérőállomáson is magasabb volt a mért érték az éves határértéknél.

A hazai jogszabály szerint nitrogén-dioxidból egy naptári év alatt 18-nál többször nem léphető túl az órás határérték. Ám fontos tudni, hogy a határérték eleve feleannyi, mint amennyit az uniós jogszabály előír (200 µg/m³ helyett 100 µg/m³).

Ehhez képest 2018-ban a budapesti Teleki téren 230 és a szintén budapesti Széna téren 156; a pécsi Szabadság úton 133, a debreceni Hajnal utcán 91, a miskolci Alföldi utcán pedig 42 alkalommal haladta meg az NO2 a magyar jogszabály szerinti órás határértéket. De van ennél ijesztőbb adat is: 2017-ben a budapesti Erzsébet téren 435-ször volt túllépés.

Hol és mikor történtek a mérések?

Mely iskolák környékén méri a Greenpeace Magyarország a légszennyezettséget?

A Greenpeace Tiszta levegőt!-kampányának keretében iskolák környékén is mérte a levegő minőségét, mert a légszennyezettség fokozatos egészségügyi kockázatokat jelent a fiatal, fejlődésben lévő szervezetre. Az iskolák környéki légszennyezettségi mérések tavaszi fázisában összesen 30, az őszi mérések alkalmával pedig 59 mérőeszközt helyeztünk ki budapesti és környékbeli, valamint vidéki iskolákhoz. A mérési periódusok lezárultával tavasszal 17, ősszel 41 oktatási intézménytől tudtuk megfelelő állapotban visszagyűjteni a mérőeszközt.

A kiválasztás során olyan iskolákat kerestünk, amelyek kíváncsiak voltak a környékükön a légszennyezettség mértékére. Emellett törekedtünk arra is, hogy minél több helyen mérhessünk, és az iskolák között legyenek olyanok is, amelyek forgalmas utak mentén helyezkednek el, ahol a levegő szennyezettsége fokozott egészségügyi kockázatokat jelent.

Milyen időszakban történt a mérés?
Az első mérés 2019. március 18. és április 1. között zajlott, de a program iránt olyan nagy volt az érdeklődés, hogy 2019. szeptember 17. és 2019. október 15. között további iskoláknál is helyeztünk ki mérőeszközöket.
Csak fővárosi iskolák környékén mérte a légszennyezettséget a Greenpeace?
Pécsett és Miskolcon is mértünk az érdeklődésre való tekintettel, de a térkép átláthatósága érdekében a honlap betöltésekor csak Budapest látszik. A térképen lévő mínusz jelre kattintva azonban a fővárostól távolabb eső helyszínek is megjelennek.
Az őszi méréseknél miért nincsenek feltüntetve az egyes iskolák nevei?
Az őszi mérések során a mérőcsöveket közterületen, az iskolák bejáratához közel helyeztük ki. A helyszíneket mi választottuk ki az intézmények elhelyezkedése alapján, nem az iskolák kérték tőlünk a mérőeszközök kihelyezését. Ezért ebben az esetben az iskolák nevei helyett csak a helyszíneket kívántuk feltüntetni.
Mi az oka annak, hogy tavasszal kéthetes, ősszel pedig négyhetes periódusban mérte a Greenpeace a légszennyezettséget?
A tavaszi méréseink során az idő szűkössége miatt kéthetes mérési periódust határoztunk meg. Őszi méréseink alkalmával volt lehetőségünk hosszabban, négyhetes időszakban mérni. Ezzel még átfogóbb képet kaphattunk az adott iskola környékének levegőminőségéről.

Hogyan értelmezhetőek a mérési eredmények?

Milyen módszertant használt a Greenpeace a mérési eredmények értékelésekor?

A mérések értékelését a brit Gradko Environmental végzi: spektrofotometriával visszamérik a megkötött szennyező anyagot és a mérés időtartama alapján kiszámítják a légkör nitrogén-dioxid-koncentrációját.

A diffúziós csövek működését kismértékben befolyásolja a páratartalom, a hőmérséklet és a széljárás is. Ezért a mérések alkalmával több csövet kiraktunk a közeli hivatalos mérőállomásokhoz is. A hivatalos mérőállomás és a mi mérési helyszíneink közötti különbséget korrekciós faktorként használjuk.

Hol érhetőek el a mérési eredmények?

Az iskolák listája a mérési eredményekkel a következő honlapon látható: https://hu.greenpeace.org/tiszta-levegot/iskolai-levegoszennyezes-meresek/#terkep.

Milyen nitrogén-dioxid határértékek vannak?
Az alábbi táblázatban összefoglaljuk az érvényben lévő hatértékeket a nitrogén-dioxidra:

Időtartam EU
(µg/m3)
MAGYAR (µg/m3) WHO
(µg/m3)
éves 40 40 40
24 órás nincs 85 nincs
órás 200 100 200

 

Miért az éves határértékekhez hasonlítja a Greenpeace a mérési eredményeit?

A méréseink során egy adott, átlag négyhetes időszakra vonatkozó átlageredményt kaptunk, amit az éves nitrogén-dioxidra vonatkozó határértékekhez hasonlítunk, mely 40 mikrogramm köbméterenként. Mindazonáltal egy átlag négyhetes időszakot vizsgálva nem állítunk olyat, hogy bárhol éves határérték-túllépés történt volna. Méréseink azonban hasznos tájékoztató jellegű adatoknak számítanak a korábbi évek statisztikáit is figyelembe véve, ugyanis megállapítható belőlük, hogy az iskolák környéki légszennyezettség kockázatot jelent a gyermekek egészségére.

Egy friss kutatás szerint a határértékek sem nyújtanak garanciát az egészségkárosodás elkerüléséhez: gyermekek esetében még a határérték alatti szennyezés is elegendő az asztmás megbetegedések növekedéséhez.

Lehet-e az órás határtékekhez hasonlítani a Greenpeace légszennyezettségi méréseit?

A hazai jogszabály szerint nitrogén-dioxidból egy naptári év alatt 18-nál többször nem léphető túl az órás magyar határérték, mely feleannyi, mint amennyit az uniós jogszabály előír (200 µg/m³ helyett 100 µg/m³).

Az őszi átlagosan négyhetes mérési időszak során több iskolánál a mért értékek átlaga meghaladta a hatályos magyar 24 órás határértéket.
Ehhez képest 2018-ban a budapesti Teleki téren 222 és a szintén budapesti Széna téren 155, a pécsi Szabadság úton 131, a debreceni Hajnal utcán 90, a miskolci Alföldi utcán pedig 42 alkalommal haladta meg az NO2 a magyar jogszabály szerinti órás határértéket. De van ennél ijesztőbb adat is: 2017-ben a budapesti Erzsébet téren 435-ször volt túllépés.

Budapesten 2018-ban 3 mérőállomáson is meghaladta az éves átlag a határértéket, a Széna téri állomáson volt a legmagasabb: 46.5 a 40 mikrogramm/m³ helyett (emellett még a Honvéd és a Teleki téri mérőállomáson volt 40 felett az éves átlag). Budapest mellett például a pécsi Szabadság úti mérőállomáson is magasabb volt a mért érték az éves határértéknél.

Megnyugodhatnak azokon a helyszíneken, ahol a mérés szerint alacsony volt a légszennyezettség?
Sajnos a korábbi évek éves átlagai, valamint az órás és a napi átlagok is azt mutatják, hogy Budapest nagyon sok pontján szennyezett a levegő mind nitrogén-dioxid, mind szállópor tekintetében. Egy adott mérés csak a mérési időszak alatti légszennyezettségről ad képet a mérési helyszíneken. Bármilyen is az adat, azt javasoljuk, hogy a gyerekek által gyakran látogatott városrészeken érdemes további méréseket végezni és gondolkodni a forgalomcsökkentés módján.

Egy friss kutatás szerint évente négymillió, azaz naponta 11 ezer asztmás megbetegedést okoz a gyermekek körében a közúti járművek szennyezőanyag-kibocsátása, ezen belül is leginkább a nitrogén-dioxid-szennyezés. A legtöbb esetben ráadásul már a határérték alatti szennyezés is elég a megbetegedésekhez. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a jelenlegi határértékek nem elég szigorúak. Asztmában évente mintegy 400 ezer ember hal meg és százmilliók szenvednek tőle.

Mik a következő lépések a légszennyezettségi mérések után?

Mit javasol a Greenpeace a mérési helyszíneket adó iskoláknak?
Annak örülnénk, ha a légszennyezettség kérdéskör minden iskolában felmerülne tanórán és azon kívül, akár a diákokkal és/vagy a szülőkkel is. Az egész társadalom érintett, a szakértők és szakpolitikusok felelőssége hatalmas, de mindannyian tehetünk a helyzet megoldásáért.
Van konkrét követelése a Greenpeace-nek az iskolai légszennyezettség mérések kapcsán?
Célunk, hogy ne legyen szennyezett a levegő, különösen iskolák és óvodák környékén. Azt szeretnénk, hogy korlátozzák a gyermekek által gyakran látogatott, légszennyezettségnek fokozottan kitett intézmények környékén a forgalmat. Fontos, hogy ezen intézmények (bölcsőde, óvoda, iskola, gyerekorvos) minél könnyebben megközelíthetőek legyenek autók nélkül. Az önkormányzatok vezessenek be különböző forgalomcsillapító eszközöket, módszereket – elősegítve a kisebb autóforgalmat. Fontosnak tartjuk a további jelentős légszennyezést okozó járművek forgalomba kerülésének megelőzését, amihez szükség lenne egy olyan ütemtervre, mely gondoskodik a régi, szennyező járművek fokozatos kivezetéséről. Ezért indította a Greenpeace Magyarország Tiszta levegőt! mozgósító petícióját a témában: greenpeace.hu/levegot.
Miért kampányol a Greenpeace Magyarország Tiszta levegőt! petíciójában pont a szennyező, régi dízelek mihamarabbi kitiltásáért?
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 41 európai ország (28 tagállam és további 13 nem-EU ország) 2015-ös adatait vizsgálta és arra jutott, hogy a nitrogén-dioxidnak (NO2) való kitettség Európában 79 000; míg hazánkban 1300 ember korai elhalálozását okozta.

Körülbelül 500 milliárd forintos kárköltsége van egyetlen év alatt a magyarországi utakon futó járművek okozta légszennyezésnek. A költségek több mint 90 százaléka egészségügyi jellegű. Ennek kétharmada a dízelektől ered. Európai szinten a dízelek okozta szennyezés költségeinek 65%-a a nitrogén-oxidokból származik, a PM2,5 részecskeszennyezés a kapcsolódó költségek további 32%-ért felelős.