Mi köze az ételeinknek a környezetvédelemhez?

Nagyon is sok. Manapság a legtöbben egyáltalán nem tudjuk, hogy honnan származnak az élelmiszereink és miként állítják azokat elő. Ez azért van, mert ételeink nagy részét hatalmas agrárvállalatok termesztik, óriási monokultúrás gazdaságokban, gyakran nem is a mi földrészünkön.

Ezek a vállalatok amellett, hogy sokszor genetikailag módosított növényeket és rengeteg vegyszert használnak, nagyban felelősek az erdőirtásért is. A dél-amerikai őserdőket például óriási területeken égetik fel azért, hogy a helyükön génmódosított szóját termesszenek. A húsgyáraknak nevezhető európai állattartó telepeken pedig ezzel a szójával etetik az állatokat, és ezek kerülnek a mi asztalunkra is itt, Magyarországon.

A nagyüzemi mezőgazdaság a fentiek mellett sok más módon is pusztítja a környezetünket: műtrágyákkal és a növényvédő szerekkel elszennyezi a talajt és az élővizeket, és óriási mértékben hozzájárul a klímaváltozáshoz. Sokan nem is gondolnák, hogy az ipari mezőgazdaság a felelős a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásainak 50%-áért!

Figyeljünk oda, hogy mit eszünk – keressük a helyi, szezonális, ökológiai gazdaságból származó élelmiszereket, mert ezek egészségesek, és előállításuk nem pusztítja a környezetet!

Csatlakozz az Ökosmenza-kampányunkhoz, melynek célja, hogy kevesebb vegyszer kerüljön a környezetünkbe, és több egészséges élelmiszer jusson gyermekeinknek. Járulj hozzá te is a változáshoz! https://okosmenza.hu/ Köszönjük!

Egy greenpeace-es apuka ötletei a hazai menzák javítására

Tömöri Balázst, alias Bobot, a Greenpeace Magyarország kampányfelelősét kérdeztük arról, hogy ő hogyan tenné jobbá a menzákat.

© JÁRDÁNY Bence/Greenpeace

Mesélj egy kicsit a gyerekeidről!

Nálunk még elég kicsik a fiúk, 7 év alattiak. A nagyobbik most megy iskolába, a kisebbik pedig bölcsibe. Berciért, az iskolásért kicsit aggódunk, hogy megeszi-e majd rendesen az ebédet, mert bár eléggé jó evő, sok mindent szeret, de másokhoz képest lassan eszik. Az óvodában rendszeresen előfordult, hogy ő még az utolsó falatokat kanalazgatta olyankor, amikor a többiek már rég aludni mentek.

Szerinted mivel lehetne jobbá tenni az óvodai és iskolai étkeztetést?

Én már annak is nagyon örülök, hogy nálunk, Pilisborosjenőn mind az óvodában, mind a (magán)bölcsiben helyben főznek, és nem egy nagy, központi konyháról hozzák, ahol jó eséllyel az olcsó, szupermarketes hozzávalók dominálnának az ételben.

Szerintem az is nagyon jó dolog, ha a szakácsnéni adja át az ebédet a gyerekeknek, és rögtön látja, hogy ízlik-e nekik, amit kaptak. És persze a gyereknek is jó, ha látják, hogy ott készül az étel.

Nagyon örülnék annak is, ha az ovis és iskolai konyhákon hangsúlyt helyeznének arra, hogy helyi vagy környékbeli, lehetőleg ökológiai gazdálkodásból származó alapanyagokat használjanak. Így a helyi termelők is bekapcsolódhatnának az ellátásba, és ez garantálná, hogy friss és szezonális alapanyagok kerüljenek az ételbe.

Az pedig egészen nagyszerű lenne, ha a zöldségek és gyümölcsök mellett a hús- és tejtermékek esetében is tudnának erre figyelni. Így a gyerekek nem a „húsgyárakból”, nagyüzemi állattartó telepekről, messziről származó élelmiszert ehetnének, hanem esetleg minél nagyobb arányban helyi termelők gondosan nevelt állataitól származna az a hús, sajt vagy tojás, ami a tányérjukra kerül.

© JÁRDÁNY Bence/Greenpeace

Látsz magad körül jó példákat?

Én bizakodó vagyok, mert egyre több jó kezdeményezést látok. A borosjenői bölcsiben például van egy kis konyhakert, amelyben fűszernövényeket termesztenek, és együtt szedik le a gyerekekkel. Egy ilyen kiskert akár a városi ovikban és iskolákban is megvalósítható, hisz nem kell hozzá sok hely. A fűszernövények egy része ládában is termeszthető, a gyerekek pedig megtanulják általa, hogy az élelmiszerek nem csomagban, a bevásárlóközpontok polcain teremnek, hanem a földből nőnek ki.

Szeretném, ha ezeket a jó kezdeményezéseket, és azt, hogy a menzákon több legyen a helyi ökoélelmiszer, a kormány is ösztönözné, és nemcsak elméleti célkitűzésük maradna, hanem a gyakorlatban is minden lehetséges eszközzel támogatnák. Meggyőződésem, hogy a magyar gazdák is örülnének, ha a saját településükön és környékén lakó gyerekek tányérján látnák viszont a terményeiket, nem pedig nemzetközi élelmiszerláncok polcain. Ezért is tartom nagyon fontosnak az Ökosmenza-programot. Mindenkit arra biztatok, hogy csatlakozzon hozzá, segítsen változást elérni!

Kérjük, adj bele egy gyümölcsöt te is, hogy kevesebb vegyszer kerüljön a környezetünkbe, és több egészséges élelmiszer a gyermekeink asztalára. Ökoélelmiszert az óvodákba és iskolákba! https://okosmenza.hu/

Adj bele Te is egy gyümölcsöt

Lehetséges: egy francia kisvárosban átálltak 100% bio alapanyagra a menzákon, többletköltség nélkül

Egy francia kisváros, Mouans-Sartoux vezetői annyira fontosnak tartották, hogy a gyerekek jó minőségű alapanyagokból készült ételt egyenek az iskolákban és az óvodákban, hogy többéves szisztematikus munkával elérték, hogy ma már 100%-ban vegyszermentes, bioélelmiszereket szolgálnak fel a közintézményekben, és mindezt többletköltség nélkül.

 

A bioélelmiszerekre való átállás 4 évet vett igénybe a 10 000 fős kisvárosban. Mivel nem találtak elég ökogazdaságot a környéken, élve elővásárlási jogukkal földeket vettek, és egy gazdálkodót bíztak meg a saját önkormányzati gazdaság felépítésével. Jelenleg a menzákon felhasznált zöldségek és gyümölcsök 85%-a innen származik, összesen negyvenféle zöldséget termesztenek.

 

Gilles Pérole, a város helyettes polgármestere elmondta, hogy számukra az ökomódszerekkel való élelmiszer-termelés több szempontból is fontos: védi a fogyasztók és a földeken dolgozók egészségét; a rövid ellátási lánc költséghatékonyabb; hozzájárul a régió kiegyensúlyozott gazdasági fejlődéséhez; és megóvja a város környékén a jellegzetes dél-franciaországi tájat.

 

A felmérések szerint a szülők 99%-a és a gyerekek 97,5%-a elégedett az ételekkel.

Ilyen nincs! – gondolhatnánk, vagy ha van is, akkor biztosan sokkal drágább, mint a szokásos menzakoszt. Ez azonban nem így van. Az önkormányzat nagyon alaposan átgondolta az élelmiszermenedzsmentet, és egyszerű trükkökkel megspórolta a többletköltségeket.

 

Az élelmiszerhulladékot például leszorították az étkezésenkénti, átlagos 147 grammról 30 grammra. Ha új ételt vezetnek be, a gyerekek előbb megkóstolhatják. Kis adagokat kapnak, és ha tudnak még enni, repetázhatnak, a meghagyott ételt pedig mindenkinek saját magának kell kidobnia úgy, hogy egy mérleg kijelzi, mennyit ennivaló ment kárba.

 

A menzán feldolgozzák azokat a szabálytalan alakú zöldségeket is, amelyek nem kerülhetnének ki egy áruház polcaira, de saját használatra ettől még tökéletesek, hiszen épek és jó ízűek. A nyári terményekből pedig fagyasztással és hőkezeléssel tartósítanak télre is, így ebben sem szorulnak rá külső szolgáltatóra.

 

A településen már most is tartanak képzéseket az érdeklődőknek, de a hosszú távú cél az, hogy egyetemi képzés helyszíne lehessen Mouans-Sartoux, ahol fenntartható étkeztetési szakembereket képeznek.

Fotó: Járdány Bence / Greenpeace

 

A Greenpeace Magyarország Ökosmenza-kampányának célja, hogy egészségesebbé tegyük az óvodai és az iskolai közétkeztetést, és 1000 biogyümölcsöt osszunk ki a gyerekeknek. Kérjük csatlakozz a kampányunkhoz te is! https://okosmenza.hu/#a-tamogatas-menete  

A gyerekek szervezetében már egy hét biotáplálkozás után is jelentősen csökken a növényvédőszer maradványok mennyisége

Az Egyesült Államokban végeztek egy kísérletet, melyben azt vizsgálták, hogy hogyan változik a gyerekek szervezetében a növényvédőszer-maradványok mennyisége, ha nagyüzemi gazdálkodásból származó élelmiszert, és ha ökoélelmiszert esznek. A kísérletben 23, 3-11 év közötti kisgyerek vett részt. Az első héten a szokásos étrendet tartották, majd 5 napra lecserélték az ételek nagy részét bioélelmiszerekre. A gyerekek vizeletében egy MDA és egy TCPY nevű vegyi anyagot kerestek, amelyek két, szerves foszforsav-észterekhez tartozó rovarirtószer, a malation és a klórpirifosz bomlástermékei. A vegyszermaradványok mennyisége már az 5 napi bioétrend ideje alatt is jelentősen csökkent a gyerekek szervezetében.

Elolvasom

Hogyan védjük meg a gyermekeinket a növényvédőszerektől?

A magyarországi zöldség- és gyümölcs minták több, mint negyedében találtak többféle vegyszermaradványt.

Elolvasom

Bio- és helyi élelmiszereket, valamint kevesebb, de jó minőségű húst kínálnak a bécsi menzákon a gyerekeknek

A Greenpeace Ausztria munkatársai megvizsgálták az egyes szövetségi tartományok iskolai és óvodai konyháit, hogy felderítsék: hol kapják a gyerekek a legegészségesebb és leginkább környezetbarát élelmiszereket. Egyértelműen Bécs lett a befutó, a második helyezett Felső-Ausztria, majd Karintia, Alsó-Ausztria, Salzburg, Vorarlberg, Stájerország, az utolsó helyen pedig Tirol és Burgerland végzett.

Elolvasom

Vegyszermaradványok az EU-s zöldségek és gyümölcsök felében

Az élelmiszereinkben található vegyszerek régóta komoly kockázatot jelentenek. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) évről évre publikálja az európai zöldségek és gyümölcsök növényvédőszermaradvány-vizsgálatainak összesített eredményeit. A 2015-ben közzétett jelentésükben 27 európai tagállamban, valamint Izlandon és Norvégiában elvégzett összesen 80 967 vizsgálattal 685 különböző növényvédő szer maradványát keresték. A Greenpeace konklúziója: az ipari-nagyüzemi mezőgazdaság nem tud meglenni szintetikus irtószerek nélkül, amelyek a környezet mellett ételünkben is megjelennek. A helyzet évek óta alig változik, így nincs okunk a nyugalomra.

Elolvasom