Oldal kiválasztása

Mérgezett örökségünk

Szennyezett területek és időzített vegyi bombák Magyarországon

A kunszentmártoni szőrmegyár

Ezen az oldalon...

Alapadatok

A cég neve: Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Zrt.

A szennyezett terület helye: 5440 Kunszentmárton, Tiszakürti út. 2. Koordináták: szélesség: 46.845560, hosszúság: 20.260770.

Iparág: szőrmegyár

Írd alá a petíciót: Méregmentes Magyarországot!

Fotók a helyszínről

https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/albums/72157675735297021

Milyen szennyeződés van a területen?

A szőrmekikészítés és a bőrcserzés során keletkezett krómtartalmú szennyvíziszap (cserzőüzemi iszap, galvániszap), amelyet a szennyvízülepítő tórendszerbe vezettek. Az üledék krómtartalma jelentősen, akár 200-szorosan is túllépi a megengedett határértéket. Emellett több nehézfém, pl. titán és cink is az átlagosnál magasabb koncentrációban van jelen.

Felmerült a gyanú, hogy 1999 decemberében esetlegesen Csernobil környékéről származó, 240-290 tonnányi sugárszennyezett bőrhulladékot [1] tárolhattak ideiglenesen a kunszentmártoni szőrmegyár területén. A 10-12 kamionnyi veszélyes hulladékot [2] 2009-ben az ORFK Nemzeti Nyomozó Irodája (NNI) is kereste, a későbbi évekből azonban már nincs hír a veszélyes hulladékról.

Milyen hatásai lehetnek ennek a környezetre és a környéken lakókra?

A három vegyértékű króm szükséges a szervezet számára, csak nagyobb mennyiségben toxikus, ugyanakkor a hatértékű króm − melyet a szőrmekikészítés, cserzés során is használtak − belélegezve tüdőrákot okozhat, valamint nemrégiben állatkísérletekben bizonyították, hogy az emésztőrendszeren keresztül a szervezetbe jutva rákkeltő lehet. A króm hosszútávon idegrendszeri megbetegedéseket is okozhat.

Bagi Antal 1999 decemberében a volt Pannónia Zrt. kunszentmártoni szőrmegyárából szállított veszélyes hulladékot (amely nem bizonyítottan lehetett sugárszennyezett, Csernobil környékéről származott bőr is) az almásfüzitői veszélyeshulladék-lerakóba. Azóta hatféle gyógyíthatatlan betegséget – köztük tüdődaganatot, fehérvérűséget, alsóvégtagi idegkárosodást, rosszindulatú agyvelő-megbetegedést, tüdőtágulatot, non-Hodgkin szindrómát – diagnosztizáltak nála, amelyeket orvos szakértők szerint sugárszennyezés okozhatott.

A bőrgyár körüli szennyeződés a környezetre is hatással van, a növényekben ugyanis nagy mennyiségű nehézfém halmozódhat fel látható tünetek nélkül.

Mik a tennivalók, és mennyire sürgős a beavatkozás?

A területet mielőbb meg kell tisztítani. A szennyvízülepítő tórendszer krómtartalma nem csökkent az évek során, az üledék átlagosan 3519 mg/kg krómot tartalmaz. Az ilyen, nehézfémmel szennyezett területek kezelésére a fitoremediáció egy hatékony, olcsó és természetbarát megoldás. Ennek során a szennyező anyagot növények segítségével megkötik, majd a növényi biomasszát összegyűjtik és elégetik. Ezzel az eljárással a nehézfémek a kisebb térfogatú hamuba kerülnek, így már csak annak az elhelyezéséről kell gondoskodni.

A cég története, átalakulásai

A cégcsoport története 1866-ban kezdődött, amikor Weisz Ármin bőrgyárat alapított Budapesten, a Váci út – Zsilip utca sarkán. (Később Diamant Samu és Fiai Rt. néven is említik a céget.) A gyár bárány-, juh-, vad- és nemes prémbőrök kikészítésével, festésével és nemesítésével foglalkozott.

A vállalat számos névváltoztatáson esett át működésének hosszú évtizedei alatt: 1921-től a Pannónia Bőrgyár Rt., majd 1929-től a Pannónia Báránybőr-nemesítő és Kereskedelmi Rt. nevet vette fel. 1948. március 26-án a bőrgyárak államosításával is változott a neve: ekkortól Pannónia Szőrmeárugyár Nemzeti Vállalatként, majd Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekcionáló Vállalatként lett ismert.1990-ben kivált belőle az olasz érdekeltségű, vegyes tulajdonú Pannónia-Újpest Szőrmeipari Rt., amely 1994-ben Kft.-vé alakult, majd négy évvel később, 1998-ban felszámolták.

A budapesti Pannónia gyár kunszentmártoni gyáregységének megalakulása Papp Péter vegyészmérnöknek köszönhető. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei gyáregység 1967. október 2-án indult 18 munkatárssal a város központjában, a Köztársaság tér 5. szám alatt. A gyár szőrmék és bundák készítésére specializálódott, amelyeket részben a magyar, részben a volt szovjet piacra szántak. Tizenhárom évvel később, 1979-ben már közel 1000 főt foglalkoztatott, főleg nőket.

A szőrmekikészítés technológiájából fakadóan a bőrök feldolgozása során krómvegyületeket (krómhidroxidot), a bőrgyártásnál a cserzés szakaszában pedig nagy mennyiségű krómot használtak (formaldehides krómtimsó). A gyár fénykorában naponta 1500 m3 savas és lúgos szennyvíz keletkezett.

1988-ig ezt a szennyvizet egyáltalán nem tisztították, ehelyett a gyár mellett található ülepítőtavakba vezették, majd az iszapot a medrekbe helyezték. 1991-ben a cég részvénytársasággá alakult [3],  a technológiát azonban az évek során nem korszerűsítették, a termékek pedig kimentek a divatból. A vállalat az elavult eszközökkel készített áruk ellenére sikeresen értékesített az orosz szőrmepiacon, melyet csak az 1998-ban bekövetkezett gazdasági válság tört meg. A bőrgyár ekkor hanyatlásnak indult, 1999 decemberében pedig megkezdődött a Pannonia Szőrmekikészítő, Konfekció és Kereskedelmi Rt. felszámolása.

A gyár mellett található szennyvízülepítő tórendszert 17 évig használták a krómtartalmú szennyvíz, majd szennyvíziszap elhelyezésére. Azóta a tavak kiszáradtak, de az üledékben ott maradt a nagy mennyiségű króm. A tórendszer 1998 óta kutatási terület.

Évekkel a gyár megszűnése után, egy 2009-ben kezdődött munkaügyi perben [4] egy veszélyes hulladékot szállító teherautó-sofőr, Bagi Antal kártérítést igényelt számos súlyos daganatos és mozgásszervi megbetegedése miatt. Ekkor merült fel a gyanú, hogy 1999 decemberében esetlegesen Csernobil környékéről származó, 240-290 tonnányi sugárszennyezett bőrhulladékot (a kamionsofőr először úgy tudta, hogy szennyvíziszapot szállít) tárolhattak ideiglenesen a kunszentmártoni szőrmegyár területén.

A helyszínen a TV2 Napló Extra [5] műsora forgatott riportot. Az ebben szereplő szakértő méréseket végzett: több helyen a megengedett határértéket meghaladó eredményt mutatott a Geiger-Müller számláló. Kakuk Károly, a volt Pannónia Zrt. műszaki igazgatója szerint a TV2 műsorában szereplő szakember a TMK- és lakatosműhely területén végezte a vizsgálatokat. Ezt követően 2009 decemberében az ÁNTSZ Debreceni Sugáregészségügyi Decentrumának szakértői is többféle műszeres vizsgálatot végeztek a település több pontján. Mintákat vettek a gyár területén a technológiai maradványokból és az üzem saját ülepítő rendszeréből is, valamint egy-egy részen gépekkel kimélyítették a földet és bemérték a talajt, de nem találtak a normális értékektől eltérő dózist [6] vagy radioaktívizotóp-maradványokat.

10-12 kamionnyi veszélyes hulladékot [2] 2009-ben az ORFK Nemzeti Nyomozó Irodája (NNI) is kereste, a későbbi évekből azonban már nincs hír a veszélyes hulladékról. Máig nem tudni, hogy milyen anyagot fuvarozott el Bagi Antal, a munkaügyi per kezdeményezője Kunszentmártonból 17 évvel ezelőtt, és nem tudni, hogy ez az anyag lehetett-e radioaktív.

Főbb szennyezők és további információ a mérésekről, valamint a szennyeződés mértékéről

  • Króm VI: nehézfém, erősen mérgező, hosszú távon idegrendszeri megbetegedést okozhat, IARC karcinogén, rákkeltő; a króm III-nak lényegesen kisebbek a kockázatai.

  • Krómtimsó: szőrmésbőrök cserzésnél használják.

  • Formaldehid: szőrmésbőrök cserzéséhez használják, emberi rákkeltő hatású anyag.

A Debreceni Egyetem egy 2015-ös kutatása szerint [7] a bőrgyár ülepítő tórendszerének üledékében a króm koncentrációja a 18 000 mg/kg értéket is eléri és rendszeresen mértek

10 000 mg/kg felett is, míg a 6/2009-es es rendelet szerint a normál  (B) szennyezettségi határérték 75 mg/kg.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály a kunszentmártoni volt Pannónia Zrt. területén lévő szennyező anyagokkal és a szennyezés mértékével kapcsolatos közérdekű adatigénylést a lentiekre hivatkozva elutasította: „Tehát a terület szennyezettségéről a papír alapú dokumentáció már nem elérhető, mivel a hatóságnak 10 évig kellett megőriznie azokat.”

A Debreceni Egyetem egyik hallgatója 2010-ben végzett ökotoxikológiai vizsgálatokat [8] a helyszínen. Az eredményei alapján nagy mennyiségű szennyeződés található az üledékben és a növényekben is.  

Növényekben

A növényminták krómtartalma a területen 1300 mg/kg körüli értéket mutat. Normális esetben egy növény krómtartalma 0,02–0,2 mg/kg.

Más elemből is hatalmas mennyiséget tartalmaznak az itteni növények. Mangánból például a normális 30–300 mg/kg-os érték helyett többezres nagyságrendeket, rézből a normálisnak tekinthető 5–20 mg/kg helyett 100-200-as értékeket mértek.

Vonatkozó határértékek

Volt-e dokumentumokkal igazolható kármentesítés?

Nincs elérhető információ arról, hogy lett volna bármilyen kármentesítés a területen.

Hatósági egyéb mérési eredmények

ÁNTSZ Debreceni Sugáregészségügyi Decentruma (2009) – a szakértők többféle műszeres vizsgálatot is elvégeztek Kunszentmárton területén radioaktivitás jeleit keresve, de nem találtak a normálistól eltérő értékeket.

Hivatkozások

[1] „Sugárfertőzött lehet az egykori szőrmegyár területe?” − szoljon.hu, 2009. december 2.
http://www.szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/bulvar/sugarfertozott-lehet-az-egykori-szormegyar-terulete-273277

[2] Hatalmas botrány: Eltűnt több száz tonna sugárzó hulladék − valasz..hu, 2010. június 25.  
http://valasz.hu/itthon/hatalmas-botrany-eltunt-tobb-szaz-tonna-sugarzo-hulladek-30303/

[3] Értékesítik a Pannonia Szőrme Rt. vagyonát − napi.hu, 2000. június 29.
http://www.napi.hu/redirectedbyprint/titleunknown.25911.html

[4] Senki sem találja a rejtélyes, radioaktív anyagot a telepen − szoljon.hu, 2009. december 10.
http://www.szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/bulvar/senki-sem-talalja-a-rejtelyes-radioaktiv-anyagot-a-telepen-275027

[5] TV2 Napló Extra: Halálos szállítmány −  nava.hu, 2009. november 29.
http://nava.hu/id/908130/

[6] Nincs veszélyes sugárzás Kunszentmártonban − szolnokinaplo.hu, 2009. december http://szolnokinaplo.hu/2009/12/13/nincs-veszelyes-sugarzas-kunszentmartonban/

[7] Csatári István: Fitoremediációs és ökotoxikológiai vizsgálatok végzése magyarországi és törökországi területeken – Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei – dea.lib.unideb.hu, 2015. december 16.
https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/221267/tezisfuzet_Csatari.pdf?sequence=2&isAllowed=

[8] Ökotoxikológiai vizsgálatok kunszentmártoni krómmal szennyezett mintaterületen − Szabon Judit környezettudomány-ökológus hallgató, Debrecen, 2011.
http://greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Szormegyar/Diplomadolgozat-%20Szabon%20Judit_pdf.pdf

További, a témában megjelent cikkek

Hová tűnt a sugárzó bőrhulladék? − greenfo.hu, 2010. június 27.
http://greenfo.hu/hirek/print/2010/06/27/hova-tunt-a-sugarzo-borhulladek_127761

250-300 tonna sugárzó hulladék wanted − vastagbor.blog.hu, 2010. június 25.
http://vastagbor.blog.hu/2010/06/25/250_300_tonna_sugarzo_hulladek_wanted

Milyen hatósági intézkedések voltak?

Az ORFK Nemzeti Nyomozó Irodája (NNI) (2009) sugárszennyezett bőrhulladék keresésére, felkutatására indított nyomozást, sikertelenül.