Oldal kiválasztása

Mérgezett örökségünk

Szennyezett területek és időzített vegyi bombák Magyarországon

Talajvízszennyezés Szentendrén

Ezen az oldalon...

Alapadatok

A cégek, szervezetek neve:

  1. Honvédség

  2. Pest Megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat (PEVDI), ma Hungaropen Író- és Írószergyártó Kft.

A szennyezett területek helye: 2000 Szentendre, Dózsa György út 24. és 28. szám

A Dera-patak által elválasztott szomszédos területek egyikén a laktanya, a másikon a volt PEVDI-telephely található.

Iparág:

  1. hadiipar, honvédelem

  2. írószergyártás és fémfelületek kezelése

Írd alá a petíciót: Méregmentes Magyarországot!

Fotók a helyszínről

https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/albums/72157688994547184

Milyen szennyeződés van a területen?

A területen már 1997-ben észlelték a jelentős klórozott szénhidrogén-szennyeződést (diklór-, triklór- és tetraklór-etilén, vinil-klorid). Ezek között van, ami rákkeltő, és van, ami idegrendszert károsító, mérgező anyag. A szennyeződés a becslések szerint 7,5 méteres mélységig terjed, több mint 240 000 négyzetméteren. A felszín alatti vizekben a 2012-es jelentés szerint tetraklór-etilénesetében 88-szoros határérték-túllépést tapasztaltak, a vinil-kloridnál pedig az egyik figyelőkútban a határérték több mint ötszázszorosát mérték. 2015-ben alacsonyabb értékeket találtak.

A zsírtalanításhoz használt vegyi anyagok (ipari zsíroldók) pontos forrása tisztázatlan, de a mintavételekből arra lehet következtetni, hogy javarészt valószínűleg a laktanyából, a harckocsik karbantartása során juthatott oldószer a talajvízbe, másrészt a PEVDI-ből az írószergyártás során fémfelületeket galvanizálására használt anyagok kerültek a környezetbe.

Milyen hatásai lehetnek ennek a környezetre és a környéken lakókra?

A terület sérülékeny ívóvízbázis. A laktanyától délre, a térség regionális vízellátásában jelentős szerepet játszó vízműkutak találhatók, ahonnan a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. 16 település 90 000 lakosának ívóvízellátását biztosítja.

A szénhidrogén-szennyezés észlelése után 1999-ben az ún. régi déli kútcsoport működését le is állították, mert az ivóvízben a szénhidrogének koncentárciója lényegesen meghaladta a megengedett határértékeket.

A klórozott alifás szénhidrogének között van rákkeltő és mutagén hatású anyag, mások pedig károsítják a központi idegrendszert, máj- és veseműködési zavarokat, valamint bőr- és nyálkahártya irritációt okoznak. A volt laktanya területét jelenleg tűzoltók használják gyakorlatozásra és a helyszín bizonyos részeit lézerharc játékra alakították át.

Mik a tennivalók?

A terület kármentesítéséhez első lépésben felül kell vizsgálni a korábbi tényfeltárások eredményeit, és pontosítani kell a két szennyező góc helyét. A szennyezett talajt el kell szállítani és ártalmatlanítani kell. A szennyezett talajvíz kezelésére egy korábbi beavatkozási tervben sztrippelő berendezés telepítését javasolták. Ezt az eljárást az illékony szennyeződések eltávolítására használják. A kezelendő vizet kiszivattyúzzák és egy levegőztető (sztrippelő) toronyba vagy tartályba vezetik, ahol kiszellőztetik belőle a szennyező anyagokat. Emellett felmerültek biológiai vagy kémiai oxidációs eljárások is lehetőségként. További vizsgálatoknak kéne eldöntenie, hogy melyiket alkalmazzák.

A szennyezés története

A terület szennyezettsége részben a laktanyából, részben Szentendre ipari zónájából származik. Az adatgyűjtés során több potenciális szennyezőforrás is valószínűsíthető volt, így a Dózsa György laktanya mellett a volt írószergyár (PEVDI, majd Hungaropen), a felszámolás alatt álló Concord Invest egykori telephelye, a Szentendrei Papírgyár, az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet Kht., illetve a Budapesti Elektromos Művek Rt. telephelye.

A laktanyát a szovjet alakulatok harckocsizó egysége használta. Itt tisztították és tartották karban a tankokat. A szovjet csapatok kivonulása után a 21,5 hektáros ingatlanon álló épületeket 12,5 millió forintért megvásárolta a Nemzeti Egészségmegőrző és Rákellenes Központ Alapítvány (NEREK), mely ugyanezért az árért egy szerződésmódosítást követően magához a telekhez is hozzájutott. A területen érdemi változás azóta nem történt, az épületek és berendezések látványos pusztulásnak indultak. Jelenleg paintball és lézerharc játékokhoz adják ki, valamint tűzoltósági gyakorlatozásra használják.

A Dera-patak által kettészelt terület másik oldalán a PEVDI írószergyára volt, ahol 1962-ben kezdték a híres PAX tollak és tollbetétek gyártását. A Geohidroterv Kft. által 2002-2003-ban készített tényfeltárás szerint a szennyező anyagok egy része innen származik. Az üzem északi részén volt a galvanizáló-felületkezelő egység oldószertároló tartállyal. Ennek térségében a talaj a tetraklór-etilént és triklór-etilént tartalmazott. Az oldószer valószínűleg kifolyt a felszínre, vagy a felszín alatti repedezett betonmedencékből a talajba és a talajvízbe szivárgott.

A PEVDI szentendrei üzemét 1990-ben privatizálták. A területen a mai napig működő Hungaropen Író- és Írószergyártó Kft. nem jogutódja a PEVDI-nek, így nem vállalja a feltehetően a PEVDI átlal okozott kár elhárítását.

Vonatkozó határértékek

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről – irányadó a talaj- és talajvízméréseknél.

Kútvízméréseknél 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről.

Főbb szennyezők, és további információ a mérésekről, valamint a szennyeződés mértékéről

Elsőként 1997-1999 között végzett a Geohidroterv Kft. vizsgálatokat. Már akkor megállapították, hogy a szovjet laktanya térségének talajvize klórozott szénhidrogénnel (VOCl) jelentősen szennyezett. 2002 és 2003 során részletes tényfeltárást készített a Geohidroterv Kft. Ebben az időszakban 30 monitoring kutat is fúrtak a mintavételekhez.

2009-2010-ben az Ökoprojekt Eger Kft. kapott megbízást a további tényfeltárásra, ezt követően pedig a VITUKI végzett vizsgálatokat a területen. A VITUKI 2011-2012-es monitoring jelentésében a korábban készült mérések eredményeit is áttekintette és feldolgozta.

Az 1999–2003. évi időszakban a felszín alatti vízben mért legmagasabb koncentrációk:

Megnevezés

koncentráció
(mg/l)

Határérték a 6/2009. (IV.14.) KVVM-EÜM-FVM korm. rend. szerinti „B” szennyezettségi határértékek

A „B” határérték túllépésének mértéke

Tetraklór-etilén

880

10 mg/kg

88-szoros

Triklór-etilén

142

10 mg/kg

14-szeres

Cisz-1,2-diklór-etilén

1200

10 mg/kg (össz diklór-etilén)

120-szoros

Vinil-klorid

57

0,5 mg/kg

114-szeres

  • Tetraklór-etilén: a határérték 88-szoros mennyiségében volt jelen, gyaníthatóan rákkeltő anyag, amely károsítja a központi idegrendszert. Ebből a legmagasabb mért érték XY -szerese volt a B (normál) határértéknek.

  • Triklór-etilén: 14,2-szeres mennyiségben rákkeltő és mutagén hatású vegyi anyag;

  • Cisz-1,2 diklór-etilén: 120-szoros mennyiségben volt jelen, irritáló és narkotikus hatású vegyi anyag, ami csökkenti a vörösvértestek számát;

  • Vinil-klorid: ebből az anyagból a legmagasabb koncentrációt a VITUKI mérte 2010 márciusában, amikor az egyik figyelőkútban 282 mikrogramm/l mennyiséget észleltek, ami a határérték ötszázszorosa! A vinil-klorid az IARC és az EU besorolása szerint is 1-es kategóriájú, bizonyított emberi rákkeltő anyag, továbbá már rövid idejű kitettség esetén is májkárosodást okozhat.

A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság által a Wessling Hungary Kft.-től megrendelt, a felszín alatti vizek mérésére vonatkozó eredményeit a Szentendre – volt szovjet laktanya, Dózsa Gy. u. 28. 2015/K/08583 és a 2015/K/06528 számú vizsgálati jegyzőkönyve tartalmazza.

A 2015. november 23-28. között nyolc mérőkútból vett mintákban nem tapasztaltak határérték- túllépést.

A 2015 szeptember 21-25. között 25 mérési ponton vett mintákban (2015/K/06528 számú jegyzőkönyv) azonban igen. Ekkor a következő, határértéktől való eltéréseket tapasztalták:

  • Cisz-diklór-etilén: 11 alkalommal 1,1 és 229 mg/l közötti értékek; a „B” határérték: 10 mg/l.

  • Tetraklór-etilén: 11 alkalommal 1,3 és 20,9 mg/l közötti értékek; a „B” határérték: 10 mg/l.

  • Vinil-klorid: 4 alkalommal 2 és 8,8 mg/l közötti értékek; a „B” határérték: 0,5 mg/l.

A területen átfolyó Dera patak vízminőségére vonatkozó, az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer honlapján nyilvánosan elérhető adatok szerint a fenti anyagcsoportra nézve nem végeztek mérést. A mérési pont egyébként a 11-es számú út mellett volt, ami a pataknak a tárgyi helyszín feletti szakasza. A mérés 2011-ben történt.

Volt-e dokumentumokkal igazolható kármentesítés?

A laktanyát 1992-1993-ban egyszer már kármentesítették [1], az akkori jelentések szerint úgy tűnt, teljesen tiszta a talaj, de nem sokkal később a laktanya közelében levő ivóvízkutakban szennyezést mutattak ki, emiatt akkor kutakat is le kellett zárni.

A kármentesítéssel kapcsolatos felelősségi köröket hosszú évek alatt nem sikerült tisztázni.

A volt PEVDI üzem területén tevékenykedő Hungaropen Kft. hivatalosan nem jogutódja a PEVDI -nek, így nem vállalja a terület kármentesítését sem.

A szovjet csapatok által okozott környezeti károkról jelenleg épp a Földművelésügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium vitázik. A legutolsó elérhető és releváns adat szerint a Belügyminisztérium BM/9905-6/2013 számú levelében határozottan állítja, hogy nem az ő tárcájuk felelősség a kármentesítés, hanem ezt a feladatot a Vidékfejlesztési Minisztérium irányítása alá tartozó Nemzeti Környezetügyi Intézet kapta meg. A Vidékfejesztési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata szerint felelős a Nemzeti Környezetügyi Intézet irányításáért, ám az ehhez szükséges anyagi forrásról nem rendelkezik az SZMSZ.

A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdése értemében az állami felelősségkörbe vont kármentesítések pénzügyi fedezetét az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) előirányzatának kellene biztosítani.

Bevonódott-e az ügybe helyi vagy országos civil szervezet?

Baranyai Krisztina, az Együtt politikusa 2017 márciusában felhívta a sajtó figyelmét arra [1] [2] [3], hogy a hatóságok ismerik az adatokat, például hogy 6 év alatt 38 százalékkal nőtt a vinil-kloriddal érintett talajvíz kiterjedése, mégsem történik semmi. Baranyai Krisztina elmondta, a Földművelésügyi Minisztérium illetékes államtitkárságának azonnal be kell avatkoznia, miként erre már több hatóság kötelezte a magyar államot mint a laktanya tulajdonosát.

Hivatkozások

[1] Az ivóvizet is veszélyezteti a szentendrei szovjet laktanya szennyezése − index.hu, 2017. március 23. http://index.hu/belfold/2017/03/23/az_ivovizet_is_veszelyezteti_a_szentendrei_szovjet_laktanya_szennyezese/

[2] Veszélyben Szentendre ivóvízbázisa! − Népszava.hu, 2017. március 23. http://nepszava.hu/cikk/1124410-veszelyben-szentendre-es-kornyeke-ivovizbazisa—video

[2] Szovjet méreg szivárog évtizedek óta a szentendrei laktanyában − hvg.hu, 2017. március 23. http://hvg.hu/itthon/20170323_szovjet_mereg_szivarog_evtizedek_ota_a_szentendrei_laktanyaba