Oldal kiválasztása

Mérgezett örökségünk

Szennyezett területek és időzített vegyi bombák Magyarországon

Nitrokémia, Balatonfűzfő és környéke

Ezen az oldalon...

Alapadatok

A cég neve: Nitrokémia Zrt.

A szennyezett területek helye:

  • Balatonfűzfő: Szélesség: 47.08341 | Hosszúság: 18.02737, valamint
  • Papkeszi és Királyszentistván

Iparág: vegyipar

Írd alá a petíciót: Méregmentes Magyarországot!

Milyen szennyeződés van a területen?

A Nitrokémia egykori telephelyein az ottani technológiáktól és a gyártott termékektől függően különböző szennyezések jelentkeztek. Ezek közül a legfontosabbak a szerves és halogénezett szerves anyagok (pl. benzol, toluol, etil-benzol, xilolok), anilinszármazékok, klórozott alifás szénhidrogének, kloroform, benzolszármazékok, valamint cink, ólom, arzén és forgalomból kivont gyomirtók, sőt a hírhedt, rég betiltott DDT nevű rovarirtó szer is. A monitoring kutak vizében a szennyező anyagok mennyisége több tízszeres vagy akár több százszoros nagyságrendben haladja meg a határértékeket. Egyes esetekben, pl. a királyszentistváni külső égető telephelyen egy kútnál 15 000-szeres túllépést mértek rákkeltő benzolból.

Az elsődleges környezetszennyezés okozói a föld alatti tartályok – amelyek egy része feltáratlan és tartalmuk ismeretlen –, egy felszíni szulfanilsav-medence, valamint bizonytalan helyeken elásott szivárgó, korrodálódott hordók. A telephelyeken a még meglévő felszíni építmények is szennyezettek, a mesterséges védelmi vonal objektumai repedezettek, töredezettek, nem állnak ellen a szennyező anyagok agresszivitásának.

Milyen hatásai lehetnek ennek a környezetre és a környéken lakókra?

Bizonyos szennyező anyagok (pl. a rákkeltő anyagok, anilinszármazékok) környezetben való jelenléte magasan meghaladja a megengedhető határértéket, s ezek belégzéssel, locsolóvízzel való érintkezéssel, zöldségfogyasztással közvetlen veszélyt jelentenek a felnőtt- és a gyermekpopulációra. A kikerülő DDT felhalmozódhat a táplálékláncban és az emberekben is.

Iratbetekintés során, harmadik féltől kapott információk alapján egy 2013 júliusában elkészült, a 2004 óta folyó kármentesítés eredményét rögzítő dokumentáció szerint az addig végzett kármentesítés nem gátolta meg a szennyezés továbbterjedését, így az közvetlen és azonnali kockázatot jelent Papkeszi környékére. A szennyezés közelíthet a Balatonhoz, ami alig 3 km-re van tőle.

Mik a tennivalók, és mennyire sürgős a beavatkozás?

  • Papkeszi körzetében fel kell mérni a terület jelenlegi szennyezettségét. Előfordulhat, hogy számos, nem ismert szennyező anyag is megtalálható itt.
  • Meg kell tisztítani a talajt és a talajvizet a szennyező anyagoktól.
  • A mesterséges védelmi vonal objektumainak állapotát fel kell mérni.
  • A föld alatti tartályokat el kell szállítani biztonságos kezelésre. Az elásott káros anyagokat fel kell kutatni és szintén el kell távolítani.

A cég története, átalakulásai

A gyár eredetileg Magyar Lőporgyárüzemi Rt. néven hadiipari alapprofillal jött létre 1921-ben, lőpor- és robbanóanyag-gyártásra. Vegyipari tevékenységet is folytatott, és termékköre folyamatosan bővült. 1928-tól Nitrokémiai Ipartelepek Rt. elnevezés alatt folytatta tevékenységét. Az állami tulajdonú cég időről időre bővült más, hasonló tevékenységet folytató üzemekkel, és ennek megfelelően újabb telephelyekkel.

Az 1990-es évekre mintegy 600 hektár területen szerves és szervetlen intermedierek, növényvédő szerek, ioncserélő műgyanták, nitrocellulózok, olajadalékok, műanyag-alapanyagok és műanyagok, építőipari kemikáliák, ipari robbanóanyagok, faipari ragasztók, vegyipari és egyéb gépek, berendezések gyártása folyt, s mindezek fejlesztésére komoly kutatási bázis alakult ki. A legismertebb termék a még ma is gyártásban lévő poliészter hullámlemez és a nikecell hőszigetelő anyag volt.                    

Emellett gyártottak anilint, mustárgázt, rézgálicot, kénlapokat, festékeket, szufanilsavat, üvegszálerősítő poliésztereket, gomba- és rovarölő szereket, nikemaxot, vasfumarátot, fumársavat és gyógyszerhatóanyagokat is.

A társaság a termelő tevékenységen túl szűkebb régiójában számottevő szolgáltatási tevékenységet is végzett. A lakosság és a gazdálkodó szervezetek részére egyaránt nyújtott vízszolgáltatást, szennyvízkezelést, hulladékártalmatlanítást, villamos- és hőenergia-ellátást.

A cég 1976-ig mindenféle környezetvédelmi szabályozás hatókörén kívül esve végezte tevékenységét, tekintve, hogy Magyarországon gyakorlatilag nem is létezett környezetvédelmi jogszabály, sőt, lényegében a 90-es évekig olyan cégnyilvántartás sem, amelyből a tevékenységi kör ellenőrizhető lett volna. Az, hogy az egyes telephelyeken, pl. a Papkeszi megnevezésű ingatlanon valójában mikor milyen tevékenység folyt, mára már feltárhatatlan. Állami vállalatokat – és különösen hadiüzemeket – egyébként sem volt szokás ellenőrizni.

Többek között a környezetvédelmi szabályzóknak köszönhetően 1992-ben kezdődtek meg a cégnél a környezetvédelmi vizsgálatok, mivel akkorra már nyilvánvalóvá vált, hogy a folytatott tevékenység súlyos környezetterheléssel járt. 1993. 01. 01-jétől hivatalosan is elrendelték a teljes Nitrokémiai Ipartelep összes területének környezetvédelmi szanálását, és valójában ezért vált szükségessé egy erre a célra alakult külön Zrt. létrehozása.

1993-ban a Nitrokémia Ipartelepek átalakulásából létrejött a Nitrokémia Vegyipari Részvénytársaság. Ennek jogutódja a jelenlegi Nitrokémia Zrt., amely működésének ideje alatt:

  • a lőporüzletág sikeres privatizációjával kikerült a társaságból a lőporgyártás, utód a REXPLO-21 Kft.;
  • a nitrocellulóz üzletág sikertelen privatizációját követően ezt az üzemet leállították;
  • a Hulladékégető Kft. üzletrészét sikerült értékesíteni, az elmúlt időszakban veszélyes és nem veszélyes hulladékot égetnek közel 100 ezer tonna/év kapacitással; [1]
  • a felszabaduló ingatlanokat bérbe adták vagy eladták, mára közel nyolcvan vállalkozás létesített telephelyet a telepen.

A leszűkült tevékenységi körű cég neve 2006-tól Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt., fő profilja a környezetvédelem lett. Jelenleg a társaság [2] elsősorban környezetvédelmi tevékenységet folytat, a kármentesített területeken barnamezős beruházásokban gondolkodik, kialakította a Fűzfői Ipari Parkot, és környezetbarát biotechnológiai ipar meghonosítását célozta meg. 2016-ban a lőporgyártást [3] újraindították a területen,királyszentistváni telephelyén lévő szennyvíztisztító telepén pedig veszélyes és nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végzik. [4]

Vonatkozó határértékek

Főbb szennyezők, és további információ a mérésekről, valamint a szennyeződés mértékéről

Anilinszármazékok: mérgező hatású, nitrogéntartalmú szénvegyületek. Az anilingőzök belégzése fejfájást, émelygést, szédülést is kiválthat, valamint kékülést okoz az ujjak hegyén és az ajkakon. Krónikus mérgezés esetén elsősorban az idegrendszerre hat. Felszívódhat a bőrön át is. Egyes származékai rákkeltőek.

Benzol: erősen mérgező, rákkeltő anyag. Növeli pl. az aplasztikus vérszegénység és a csontvelőbetegségek kockázatát.

Toluol: töményen irritáló és magzatkárosító hatású, tűzveszélyes anyag.

Xilolok: kevésbé mérgezőek, de károsítják a májat, a veséket, a tüdőt és az idegrendszert.

Higany: ezüstös színű, folyékony, toxikus fém; sejt- és idegméreg.

A Nitrokémia Zrt. 2016. februári monitoring jelentései, valamint a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, később a Fejér Megyei Kormányhivatal határozatai alapján [5]:

A volt papkeszi gyártelepen többféle szennyező anyagot is találtak [6] a korábban itt folyt festékgyártás és vegyipari tevékenység következtében: szerves és halogénezett szerves anyagokat (rákkeltő benzolttoluoltetil-benzolt, xilolokatklórbenzolt), benzolszármazékokat (klórfenolt, diklór-fenolt), továbbá arzént. Elterjedt szennyezés a klórbenzol, melynek koncentrációja 2015-ben a kutak közel 40%-ánál haladta meg a „D” célállapot határértéket, egy kút esetében 97-szeres, egy másik kút esetében 43-szoros mértékben. Az összes klórozott aromás szénhidrogének esetében egy kútnál 235-szörös, egy kútnál 221-szeres, egy másik kút esetében 200-szoros, egy kút esetében pedig 355-szörös a határérték-túllépés. A diklór-benzolok esetében is hasonló arányú határérték-túllépést mértek, egy kútnál 473-szoros a túllépés mértéke. A mérgező, rákkeltő arzénszennyezés esetében a koncentráció a kutak kb. 20%-ánál haladta meg a célállapot határértéket, egy kút esetében 115-szörös, egy másik kút esetében 47-szeres mértékben.

A királyszentistváni volt szennyvíztározók területén [7] feltárt szennyező anyagok: szerves és halogénezett szerves anyagok (benzoletil-benzol, xilolklórbenzoldiklór-benzol, DDT), benzolszármazékok (monoklór-fenol, diklór-fenol, klórfenolok), peszticidek, ammóniumarzénbróm, nikkel, higany. Ezek közül az ammónium esetében egy kútnál 50-szeres, egynél 47-szeres, egy másiknál 31-szeres, illetve még számos kútnál hasonló arányú a túllépés mértéke. A bromid esetében egy kútnál 4-szeres, egy kútnál 3-szoros, több kútnál pedig 2-szeres a túllépés mértéke. A nitrát esetében két kútnál közel 3-szorosan haladta meg a koncentráció a „D” célállapot határértéket. A szulfát és a klorid esetében a „B” határérték kapcsán volt túllépés számos kútnál.

A Balatonfűzfő, volt központi I. számú telephelyen [8] feltárt szennyező anyagok: xilolok, (benzolok, klórozott aromás szénhidrogének). A xilolnál 1-1 kút esetében 69-szeres és 61-szeres a határérték-túllépés, másik két kútnál pedig közel 49-szeres. A rákkeltő benzol esetében egy kútnál 52-szeres, másik két kútnál pedig közel 12-szeres a koncentráció-túllépés mértéke. Az etil-benzol esetében is többszörös túllépést mértek számos kút esetében, a legnagyobb túllépés 12-szeres.

A Balatonfűzfő, volt központi II. számú telephelyen (klóralkáli üzem) [9] feltárt szennyező anyagok: triazin  amely egy gyomirtógyártási alapanyag, illetve önállóan is gyógyszer és gyomirtó –, valamint higanykadmium, cink és arzén. A triazin mennyisége a célállapot határértéket („D” határérték) két kút esetében 10-szeresen meghaladta. A „B” határérték kapcsán számos szennyező anyag esetében többszörös túllépést mértek (pl. atrazin, ametryn).

A Balatonfűzfő-Királyszentistván volt intermedier üzem területén [10] feltárt szennyező anyagok: arzénhigany és egyéb nehézfémek (ólomón), naftalinokbenzoltoluoletil-benzol, xilolok, gyomirtók (acetoklórpropizoklór). Az AD-67 (gyomirtó szer) esetében egy monitoring kútnál 2015-ben 189-szeres, 2016-ban 148-szoros, egy gyűjtőszivárgónál pedig 2015-ben 115-szörös, 2016-ban 27-szeres volt a határérték-túllépés mértéke. A triazinok koncentrációja szintén többszörösen túllépte a „D” célállapot határérték szintjét, két gyűjtőszivárgó esetében közel 8-szoros, egy monitoring kútnál közel 20-szoros, egy másik kútnál pedig 17-szeres mértékben.

A Balatonfűzfő, volt klórlogisztika üzem és klórgáztároló területén [11] feltárt szennyező anyagok: arzénhiganyDDT, gyomirtók (triazinok). A triazin mennyisége két kút esetében közel kétszeresen meghaladta a „D” célállapot határérték szintjét.

A Királyszentistván, külső égető telephelyen [12] feltárt szennyező anyagok: szerves és halogénezett szerves anyagok (benzoltoluoletil-benzol, xilolok, klórbenzol, diklór-benzol), klórozott alifás szénhidrogénekkloroform, benzolszármazékok (diklór-fenol, triklór-fenolszulfanilsav), cinkszelénnikkelkróm VIkobaltbórarzénólomhalogénezett szénhidrogén (diklór-metán, diklór-etán, tetraklór-etán), gyomirtók (acetoklór, propozoklór).

A fémek és félfémek esetében (pl. arzén) a kutakban mért mennyiség számos esetben meghaladta a „D” célállapot határérték szintjét. Az arzén esetében 2015-ben egy kútnál 1,8-szoros a túllépés mértéke. A benzol esetében egy kútnál 15287-szeres a túllépés mértéke, egy másik kútnál 272-szeres, egy harmadiknál pedig 55-szörös. A toluol esetében egy kútnál 13-szoros, egy másiknál 8-szoros.

Az etil-benzol esetében egy kútnál 13-szoros, egy másik kútnál 10-szeres a túllépés mértéke. A xilol esetében egy kútnál 161-szeres a határtérték-túllépés. A diklór-benzol esetében egy kútnál 1241-szeres a túllépés mértéke, egy kút esetében pedig közel 200-szoros, illetve több kútnál is nagymértékű a túllépés. Az összes klórozott aromás szénhidrogén esetében egy kútnál 161-szeres a túllépés mértéke, egy másiknál 31-szeres. A fenolok esetében egy kútnál 22-szeres, a diklór-fenol esetében egy kútnál 410-szeres, egy másiknál 139-szeres, az összes klórfenol esetében pedig egy kútnál 310-szeres a túllépés mértéke, egy másiknál 128-szoros. A szulfanilsav esetében egy kútnál 52-szeres, egy másiknál 64-szeres a túllépés mértéke. A kloroform esetében egy kútnál 18-szorosan túllépi a koncentráció a „D” célállapot határértéket. A benzollal szennyezett talajvíz területe 2015-ben 90 902 m2 volt.

A királyszentistváni szennyvíztisztító területén [13] feltárt szennyező anyagok: higanycinkklórfenolDDT/DDD/DDEnikkelólombenzoltoluoletil-benzolxilolhalogénezett aromás szénhidrogénektriazinok, anilin, szulfanilsav, növényvédő szerek. A halogénezett aromás szénhidrogének esetében egy kútnál 15-szörös, egy másiknál 22-szeres a határérték-túllépés. A „B” értéket 3 nagyságrenddel lépi túl. Az összes klórfenol két kútnál 3-szoros, a BTEX esetében egy kútnál 5-szörös (etil-benzol), számos kútnál pedig másfélszeres (xilolok) mértékben lépi túl a „D” célállapot határértéket.

Litér, volt kísérleti üzem [14] területén feltárt szennyező anyagok: benzol, TPH, diklór-etilén, diklór-etán, halogénezett alifás szénhidrogének, acetoklór, terbutilazinatrazin. Az összes halogénezett alifás szénhidrogén esetében egy kútnál 2,6-szoros a határérték-túllépés, a benzol esetében egy kútnál 3-szoros a túllépés mértéke.

Külön megemlítendő, hogy egyes források szerint 2008-ban arzénszennyezés jelent meg a területen, s ezt nagy valószínűséggel a földbe elásott arzéntartalmú hordók korróziója okozta.

Királyszentistván-Sióagrád között a Séd-Nádor vízfolyás négy szakasza is szennyezett lehet:

  1. szakasz: Királyszentistván-Péti víz torkolata között,
  2. szakasz: a Péti víz–Gaja-torkolat között,
  3. szakasz: a Gaja-torkolat és a Malom-csatorna becsatlakozások között,
  4. szakasz: a sióagárdi Sió-torkolatig.

Az elővizsgálatok azt jelezték, hogy az 1-2. szakaszokon fordul elő jelentősebb szennyezés, az alsóbb szakaszokon pedig kisebb és több szennyezőtől származtatható szennyezésekre lehet számítani.

Volt-e dokumentumokkal igazolható kármentesítés?

Az évtizedeken át folyó vegyipari tevékenység miatt fennálló szennyezés felszámolása – állami felelősségi körben – folyamatban van. A jelenleg rendelkezésünkre álló adatok szerint a szennyezés igen kiterjedt volt, jelentős határérték-túllépésekkel. A műszaki beavatkozást ezért még éveken keresztül folytatni kell, de a környezetkárosodás a szennyezés nagyságrendje miatt tartósan fennáll.

A Nitrokémia Zrt. környezeti kármentesítésének I. üteme 2003. év végéig tartott. Ennek keretében felszámoltak egy 22 000 tonna veszélyes hulladékot tároló átmeneti veszélyeshulladék-tárolót, a szentgáli hulladékégető égetésisalak-tárolóját 15 000 tonna hulladékkal, és elvégezték a szennyvízcsatorna-rendszer, illetve a szennyvízkezelési technológia teljes rekonstrukcióját. Ezen felül előkészítették a környezeti kármentesítés II. ütemét, amelynek műszaki munkái többségében befejeződtek 2007. év végéig. A második ütemben az ÁPV Zrt. finanszírozásával:

  • a higanykatódos technológiával dolgozó klóralkáli üzemet teljesen felszámolták, a higannyal szennyezett talajt (mintegy 35 000 tonna mennyiségben) kármentesítették.
  • az ún. külső égető ipari hulladéklerakóból 1 000 000 tonna veszélyes hulladék és veszélyes hulladéknak minősülő szennyezett talaj került hulladéklerakóba. Ezen felül ártalmatlanítottak 23 500 tonna veszélyes anyagokkal szennyezett bontási hulladékot és szennyezett talajt.
  • a környéken élő lakosok által kifogásolt szagot okozó tisztítatlan szennyvizek tározóit felszámolták.
  • a Balatonfűzfőn elhelyezkedő Központi 1. telephelyen leállított növényvédőszer-, intermedier- és nitrocellulózgyárakat elbontották. A bontási munkákat követően 37 000 tonna szennyezett talajt és „eltemetett hulladékot” is ártalmatlanítottak.
  • a szennyezett talajvizű területeken (volt Papkeszi telephely, Külső égető, Központi 1. telephely, klóralkáli üzem, szennyvíztározók térsége) megépültek a talajvíz-kármentesítő rendszerek. A talajvíz állapotának monitorozása folyamatosan zajlik. A területenként 5–40 db talajvízfigyelő kút vizét évente 3-4 alkalommal 15–40 szennyező anyagra vizsgálják be.

A Nitrokémia Zrt. környezeti kármentesítési munkáit több területen is folytatták, az alábbiak szerint:

  • A balatonfűzfői Központi 2. telephelyen a higannyal szennyezett területek, a növényvédőszer- és intermediergyárak területein is szükséges kármentesítés, ezeknél tervezték a kármentesítés kivitelezését.
  • A veszprémi Séd-Nádor csatorna 40-45 km hosszú szakaszán a mederüledékekben felhalmozódott higanyszennyezés miatti kármentesítési munkákat előkészítették, és 2009-től elkezdték a munkákat.

A Nitrokémia Zrt. a Séd-Nádor vízfolyás kármentesítését a Királyszentistván-Ősi közötti egyes, valamint az Ősi-Sárszentmihály közötti kettes szakaszon végezte. Az egykori vegyipari tevékenységtől szennyezett patakmeder 17,8 kilométeres szakaszát már megtisztították a szennyező anyagoktól. A több, mint nyolcmilliárd forint összértékű projekt megfelel az európai uniós környezetvédelmi és természetvédelmi irányelveknek, a monitoring rendszerek kiépítése mellett növények és állatok visszatelepítését is magában foglalta.

A Séd-Nádor vízfolyás Királyszentistván-Sióagárd és Sárszentmihály-Cece közötti szakaszán a Sárvíz-Nádor 2014. Konzorcium végzett kármentesítést. [15] A vízfolyás teljes, 127 km-es hosszán az okozott környezeti kár felszámolását várhatóan több mint 800 000 m3 szennyezett mederüledék eltávolításával lehet csak megoldani.  A higanyszennyezés mellett ólom- és kadmiumszennyezés is található a mederben. Az előzetes tervek szerint a Sárszentmihály-Cece közötti ún. 3. mederszakaszon várhatóan 218 000 m3 hulladék eltávolításával kell számolni.

A Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. volt a kármentesítési program kötelezettje és lebonyolítója, a pénzügyi forrásokat állami felelősségvállalás keretében a Magyar Állam állami költségvetésből biztosította a 2236/1997. (VII. 29.) Korm. határozat alapján.

Milyen hatósági intézkedések voltak?

Az illetékes hatóság kármentesítésre kötelezte a Nitrokémia Zrt.-t 2007. december 31-i határidővel a Balatonfűzfő, volt Központi 2. számú telephelyen feltárt szennyező anyagok tekintetében.

Később részletes tényfeltárási dokumentációt is bekértek, mivel a szennyezés koncentrációjában és kiterjedésében növekedést tapasztaltak. Ez alapján a környezetvédelmi hatóság megállapította, hogy műszaki beavatkozás nem indokolt, de több kútból álló monitoring hálózat kiépítése szükséges, melynek határideje 2018.

Bevonódott-e az ügybe helyi vagy országos civil szervezet?

A Balatonfűzfői Városvédő és Fürdőegyesület 2004-ben már aggodalmát fejezte ki [16] a Nitrokémia Rt. tulajdonában lévő Balaton-parti területen épített zagykazetta miatt.

Egyéb fontos információk

Egy papkeszi ingatlant megvásároló cég 2009-ben panasszal fordult a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosához [17] a területen található talajszennyezések fel nem tárásával és a hatósági tájékoztatás hiányával kapcsolatban.

Hivatkozások

[1] Fűzfői Hulladékégető Szolgáltató Kft. – humusz.hu
http://www.humusz.hu/egetok/fuzfoi-hulladekegeto-szolgaltato-kft

[2] Tevékenységünk – nitrokemia.hu
http://www.nitrokemia.hu/tevekenysegunk.html

[3] Újraindul a lőszergyártás Balatonfűzfőn – vehir.hu, 2016. január 14.
http://vehir.hu/cikk/32749-ujraindul-a-loszergyartas-balatonfuzfon

[4] Környezethasználati engedély módosításáról szóló határozat – Fejér Megyei Kormányhivatal, 2016. február 4.
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Nitrok%c3%a9mia/Nitrokemia_kiralyszentistvani_ipari_szennyviztisztito_telep_kornyezethasznalti_engedely_modositasa.pdf

[5] A Nitrokémia Zrt. 2016 februári monitoring jelentései és a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, később a Fejér Megyei Kormányhivatal határozatai egy tömörített mappában
http://kdtktvf.zoldhatosag.hu/upload/20161013_17573-16_melleklet/

[6] Papkeszi telephely 2015. évi monitoring jelentés – Nitrokémia Zrt., 2016. február
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Nitrok%c3%a9mia/13_8106-2016_2015.%20%c3%a9vi%20monitoring%20jelent%c3%a9s.pdf

[7] Éves értékelő monitoring jelentés. Szennyvíztározók térsége, 2015. – Nitrokémia Zrt., 2016. március
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Nitrok%c3%a9mia/11_1733-2016_2015.%20%c3%a9vi%20monitoring%20jelent%c3%a9s.pdf

[8] Központi I. gyárterület 2015. évi összefoglaló monitoring jelentése – Nitrokémia Zrt., 2016. január
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Nitrok%c3%a9mia/16_1733-2016_2015.%20%c3%a9vi%20monitoring%20jelent%c3%a9s.pdf

[9] Klóralkáli üzem, szennyezett felszín alatti vizek kármentesítése, 2015. évi monitoring jelentés – Nitrokémia Zrt., 2016. január http://hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Nitrok%c3%a9mia/9_1607_16_2015.%20%c3%a9vi%20monitoring%20jelent%c3%a9s.pdf

[10] Intermedier üzem, szennyezett felszín alatti vizek kármentesítése, 2016. első féléves monitoring jelentés – Nitrokémia Zrt., 2016. július
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Nitrok%c3%a9mia/7_15016-2016_2016%20I.%20f%c3%a9l%c3%a9vi%20monitoring%20jelent%c3%a9s.pdf

[11] Klórlogisztikai üzem és klórgáztároló területe, szennyezett felszín alatti vizek kármentesítése, 2015. évi monitoring jelentés – Nitrokémia Zrt., 2016. január
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Nitrok%c3%a9mia/5_1532-2016_2015.%20%c3%a9vi%20monitoring%20jelent%c3%a9s.pdf

[12] Külső égetői telephely, szennyezett felszín alatti vizek kármentesítése, 2015. évi jelentés – Naturaqua Környezetvédelmi Tervező és Szolgáltató Kft., 2016. március
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Nitrok%c3%a9mia/10_8102-2016_2015%20%c3%a9vi%20monitoring%20jelent%c3%a9s.pdf

[13] Királyszentistváni szennyvíztisztító telep, szennyezett felszín alatti vizek kármentesítése, 2015. évi monitoring jelentés – Nitrokémia Zrt., 2016. január
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Nitrok%c3%a9mia/11_1523-2016_2015%20%c3%a9vi%20monitoring%20jelent%c3%a9s.pdf

[14] Kísérleti üzem, szennyezett felszín alatti vizek kármentesítése, 2016. első féléves monitoring jelentés – Nitrokémia Zrt., 2016. június
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Nitrok%c3%a9mia/6_13847-2016_2016%20I.%20f%c3%a9l%c3%a9vi%20monitoring%20jelent%c3%a9s.pdf

[15] Séd-Nádor vízfolyás kármentesítése természetvédelmi program – Sárvíz-Nádor 2014 Konzorcium
http://www.sarviznador-karmentesites.hu/megvalosulas

[16] Iszaptengerek a fűzfői Balaton-parton – mno.hu, 2004. szeptember 15.
https://mno.hu/migr_1834/iszaptengerek-a-fuzfoi-balatonparton-629433

[17] A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának állásfoglalása a Nitrokémia Zrt. papkeszi telephelyén zajló kármentesítésekre vonatkozó panasszal kapcsolatban
http://beszamolo.jno.hu/?&menu=7_Mellekletek&doc=3393_JNO_2009

További cikkek a területről

A Nitrokémia gyár egykori föld alatti erőműve – Balatonfűzfő – BudapestScenes blog, 2012. január 31.

http://budapest-szinterei.blog.hu/2012/01/31/nitrokemia

Drága kármentesítés: tízmilliárdok a fűzfői gyártelepre – greenfo.hu, 2007. június 14. http://greenfo.hu/hirek/2007/06/14/draga-karmentesites-tizmilliardok-a-fuzfoi-gyartelepre_1181796664