Oldal kiválasztása

Mérgezett örökségünk

Szennyezett területek és időzített vegyi bombák Magyarországon

A mosonmagyaróvári timföldgyár vörösiszap-tározói

Ezen az oldalon...

Alapadatok

A cég neve: Magyaróvári Timföld és Műkorund Zrt. (Motim Zrt.)

A szennyezett terület helye: Mosonmagyaróvár, Timföldgyári út 9-13. 
GPS-koordináták: 47,868006 | 17,248762

Iparág: timföldgyártás

Írd alá a petíciót: Méregmentes Magyarországot!

Milyen szennyeződés van a területen?

A Motim a várostól néhány 100 méterre található 5 vörösiszap-tározóban [1] tárolja a hulladékot. A tározók olyan területen vannak, ahol az ivóvízbázis megóvása érdekében még a város kommunális hulladékát is tilos elhelyezni. Ezekben a kazettákban 73 ha területen összesen 8,75 millió tonna, mára már kiszáradt vörösiszap található.

A tározók szennyező hatása a felszín alatti vizekben mutatható ki: a nátronlúg miatt emelkedik a felszín alatti vizek pH-ja.

A talajvízben arzénszennyezettség valószínűsíthető. 2012-ben négy, 2013-ban pedig öt figyelőkútban volt 20 µg/l körüli az arzén mennyisége [2], amely a határérték kétszerese. Három évvel később, 2016-ban [3] is végeztek vizsgálatokat: ezek szerint a szennyeződés mértéke nem csökkent, továbbra is négy mérési ponton duplája a „B” szennyezettségi határértéknek.

Az I., II., III. és IV. számú vörösiszap-kazettákat már rekultiválták. Jelenleg csak az V/1. számú kazetta van használatban.

Milyen hatásai lehetnek a környezetre és az emberekre?

A vörösiszapban található nátronlúg a levegőben porként maró hatású, károsítja a légutakat és a tüdőt. A vörösiszap emellett tartalmaz nehézfémeket [4] is, például idegméregnek számító ólom, rákkeltő kadmium, króm és arzén található benne. Az arzén, – melynek mennyisége a mérések szerint több ponton is duplája a megengedettnek – erős méreg, rákkeltő, szív, máj és vesebetegségeket okozhat, valamint az idegrendszert is károsíthatja.

Ugyan már csak egyetlen nyitott tározó működik Mosonmagyaróváron, azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy a tározók néhány száz méterre vannak a város utcáitól. A vörösiszap-tározótér, bár jelenleg lerakás már nem történik, továbbra is potenciális szennyező forrásnak számít. Mivel az V/I. számú kazetta fedetlen, az iszaptér felszínének kiszáradásával a kiporzás jelent kockázatot, főként a száraz, nyári hónapokban.

A kiporzás megakadályozása érdekében az I., II., III. és IV. számú vörösiszap-kazettákat már rekultiválták. A kazettákat vízzáró agyagréteggel és humusszal lezárták, majd homoktövissel, valamint ezüstfával ültették be. Ezeknek a fás szárú növényeknek a gyökerei azonban veszélyeztethetik [5] a gátak szilárdságát, ezért más tározók esetében a felszínről inkább irtják a fákat, és helyette speciális fűkeveréket, kis gyökérzettel rendelkező növényeket ültetnek.

Mik a tennivalók?

  • A már rekultivált I., II., III. és IV. számú vörösiszap-kazetták esetében rendszeresen vizsgálni kell a gátak szilárdságát.
  • Az V/1. számú tározó rekultivációja szükséges: le kell fedni vízzáró fedőréteggel a csapadékkal történő kimosódás és a kiporzás megakadályozása érdekében. Fel kell hagyni a veszélyes és nem veszélyes hulladékok tározóba történő lerakásával.
  • A tározókat körülvevő gátakat folyamatos ellenőrizni és javítani kell.
  • Talajvíz-szennyeződést vizsgáló monitoring rendszert kell működtetni. Mosonmagyaróváron 28 üzemelő talajvízfigyelő kút van.

A cég története, átalakulásai

1934-ben Mosonmagyaróváron jött létre az első magyar timföldgyár. [1]

A gyár a timföldgyártás melléktermékeként keletkező vörösiszapot 5 kazettában tárolta. 1934–1960 között az I. számú tározót használták a veszélyes hulladék elhelyezésére, később kiépítették a II. és a III. számú vörösiszap-tározókat is, melyeknél – akárcsak az I. számú tározó esetében – nem alkalmaztak fenékszigetelést, ezért a tározók alján jelentős mértékű vörösiszap szivárgott ki. A II. tározó 1972-ig, a III. számú tározó 1972–1986 között működött, majd ez utóbbit 1998–2001 között ideiglenesen újra működtették. 1986-ban a IV. számú tározó üzembe helyezésénél az aljzatot és a gátat tömörített agyaggal erősítették meg. Az V/1. számú kazettaaz 1999-2000 között épült. [6] Ezt már a veszélyes hulladéknak megfelelő aljzatszigeteléssel látták el.

Az 1995-1996-os privatizációt követően a Motim Zrt. felének tulajdonosa az Altus Rt. lett, mely a volt miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc cége. Az Rt. igen olcsón (700 millió forintért) jutott a gyárhoz, melynek másik felét a GPS Kft., az addigi menedzsment kapta. A gyár sporttelepet, futballcsapatot és egyéb helyi ügyeket segített.

  1. május 30-án gazdaságtalanság miattmegszűnt a timföldgyártás, aMotim Zrt. azonban továbbra is működik: ma olvadékból öntött tűzálló anyagot (üvegolvasztó és kerámiaipari kemencék tűzálló anyagaként, acélipari hevítő kemencék bélésanyagaként), kádkő-, korundtermékeket gyárt, valamint magnéziumelektrolizáló és olvasztó cellák anyagát szállítja főként Közép- és Nyugat-Európába.

A timföldalapú kádkő- és műkorundgyártás termelési hulladéka a kovaföld, az öntödei homok és a szennyezett timföld, tehát a cég jelenlegi termelése is szennyezi a környezetet. 2009-től más termelőktől származó veszélyes és nem veszélyes (öntödei, kohászati, bontási, építési) hulladékokat is befogadnak, melyeket az V/1. számú kazettában helyeznek el.

Vonatkozó határértékek

  • 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről – irányadó a talaj- és talajvízméréseknél.

Főbb szennyezők, és további információ a mérésekről, valamint a szennyeződés mértékéről

Talajvízben

A 2014. májusi lezárási tervben szereplő információk szerint a bővített körű 18 komponensre (pH, elektromosvezető-képesség, lúgosság, összes oldottanyag-tartalom, szulfát, nátrium, kálium, cink, kadmium, réz, nikkel, összes króm, ólom, arzén, alumínium, vanádium, fluor) évente végeznek vizsgálatot, melyek alapján a figyelőkutakban a mért toxikus anyagok közül egyedül az arzén haladta meg a „B” szennyezettségi határértéket.

A területen működő 28 db figyelőkút közül a 2012. II. félévi mérések szerint 4 figyelőkútban az arzén koncentrációja 22, 25, 26, valamint 11 µg/l volt, a 2013. I. félévi mérés során pedig 5 kútban 24, 25, 28, 14, 12 µg/l arzént mértek [2].

A 2016. I. félévi talajvízvizsgálatok [3] alapján az arzén koncentrációja 4 kút esetében 18, 21, 23, 12 µg/l. Ezek az értékek a „B” szennyezettségi határértéket (10 µg/l) meghaladták, több ponton a határérték több, mint kétszeresével.

Talajban

2014. szeptemberi felülvizsgálat [7] adatai alapján az V/1. számú kazetta területén végzett talajvizsgálatok esetében a mért toxikus nehézfémek nem érik el a „B” szennyezettségi határértéket.

  • Arzén: mérgező és rákkeltő anyag, amely a figyelőkutak vizében a határérték kétszeresében van jelen.
  • Nátronlúg: erősen lúgos anyag, égési sérülést idézhet elő, a levegőben porként maró hatású, tüdőkárosodást okozhat.

Volt-e dokumentumokkal igazolható kármentesítés?

Az I., II., III., valamint IV. számú vörösiszap-tározók rekultivációja már megtörtént. Ezt a Motim megbízásából a Geovol Kft. végezte. A kiporzás megakadályozása érdekében az I., II., III. és IV. számú vörösiszap-kazettákat már rekultiválták. A kazettákat vízzáró agyagréteggel és humusszal lezárták, majd homoktövissel, valamint ezüstfával ültették be. Ezeknek a fás szárú növényeknek a gyökerei azonban veszélyeztethetik [5] a gátak szilárdságát, ezért más tározók esetében a felszínről inkább irtják a fákat, és helyette speciális fűkeveréket, kis gyökérzettel rendelkező növényeket ültetnek. Az V/1. számú kazetta használatban van.

Hatósági vagy egyéb mérési eredmények

  • A területen geofizikai monitoring rendszer működik, melyről 2015. december és 2016. november között havi jelentéseket készített a  KBFI-Triász Kft.
  • 2013. júliusi szakvélemény: A Motim Zrt. vörösiszap-tárolók területével kapcsolatos „E” egyedi szennyezettségi határérték megállapításához (arzén komponensre) – KBFI-Triász Kft.

Milyen hatósági intézkedések voltak?

  • 2013-ban az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részletes tényfeltárásra kötelezte a Motim Zrt.-t a talajvízben várható összes komponensre a „B” szennyezettségi határértékig, a Motim Zrt. azonban fellebbezett a kötelezettség ellen.
  • 2014-ben a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hozott ítéletet az ügyben. Mivel a szennyeződés csak az arzén komponensre valószínűsíthető, ezért a Bíróság elutasította a Felügyelőség által kért egyéb komponensek vizsgálatát. Részletes tényfeltárás tehát nem történt, de a figyelőkutakból ettől függetlenül félévente nyolc, évente 18 komponensre végeznek vizsgálatokat.

Tett-e valamit helyi vagy országos civil szervezet?

A Levegő Munkacsoport 2003-ban felhívta a kormány figyelmét [8] a vörösiszap tárolásával kapcsolatos problémákra. 2006-ban a szervezet szakértője feljelentést is tett az ügyészségen a Motim Zrt. mosonmagyaróvári tározójának vízbázis feletti elhelyezése miatt. Az ügyészség ítélete szerint – mely a Felügyelőség tájékoztatásán alapult – a Motim Zrt. eleget tett a jogszabályi rendelkezéseknek, így az ügyészség nem indított nyomozást. A bökkenő csak az, hogy az ügyészség által alapul vett, a Felügyelőségtől kapott határozatok egyike sem foglalkozott a vízbázis védelmével, illetve a tározók elhelyezkedésével. A Levegő Munkacsoport szerint a Felügyelőség politikai érdekek miatt félretájékoztatta az ügyészséget, hiszen a Motim Zrt. fele az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc cégének, az Altus Rt.-nek a tulajdona volt. [9]

Hivatkozások

[1] Katasztrófák tanulságai – Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások. Az almásfüzitői vörösiszap-tározók – www.issuu.com, 2012. május 07.
https://issuu.com/greenpeacehu/docs/katasztrofak_tanulsagai_almasfuzito/14

[2] Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség H3480-8-2013 számú határozata
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Motim/14_6829-8_2013.pdf

[3] Mintavételi jegyzőkönyv 2016. első félév – 2016. május 23.–2016. május 27.
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Motim/motim%202016.%20I.%20f%c3%a9l%c3%a9v.pdf

[4] Viczián István: Az almásfüzitői vörösiszap-zagytározók környezetgeomorfológiai viszonyai – www.mtafki.hu, 2004. LII. évfolyam
http://www.mtafki.hu/konyvtar/kiadv/FE2004/FE20041-2_85-92.pdf

[5] Mosonmagyaróvári vörösiszap-lerakó: pánikra semmi ok – www.hvg.hu, 2010. október 20.
http://hvg.hu/tudomany/20101019_mosonmagyarovar_iszaplerako_voros

[6] Kolontár-jelentés. A vörösiszap-baleset okai és tanulságai – www.timeline.com, 2011. március
http://timeline.dev.gbart.hu/timeLineContent/pdf/Kolontar-jelentes.pdf

[7] MOTIM Zrt. V/1 jelű veszélyeshulladék-tároló kazetta környezetvédelmi felülvizsgálata 2014. – www.greenpeace.hu
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Motim/2014_szeptember_felulvizsgalat1.pdf

[8] Vörösiszap: a civilek már korábban figyelmeztettek – nepszava.hu, 2010. október 5.
https://nepszava.hu/cikk/353937-vorosiszap-a-civilek-mar-korabban-figyelmeztettek

[9] Vörös föld • Hogyan került magánkézbe a magyar alumíniumipar? – mno.hu, 2010. október 11.
https://mno.hu/migr/voros_fold__hogyan_kerult_magankezbe_a_magyar_aluminiumipar_-196591