Oldal kiválasztása

Mérgezett örökségünk

Szennyezett területek és időzített vegyi bombák Magyarországon

Illegális veszélyeshulladék-lerakó a Hortobágy szélén

Ezen az oldalon...

Alapadatok

A cég neve: Chase Corporation Kft.

A szennyezett terület helye: 4060, Balmazújváros-Lászlóháza, GPS-koordináták: 47°40’44.67″É, 21°15’0.42″K

Iparág: veszélyes hulladékok begyűjtése, szállítása

Írd alá a petíciót: Méregmentes Magyarországot!

Fotók a helyszínről

Milyen szennyeződés van a területen?

A Hortobágyi Nemzeti Park tőszomszédságában megbújó, romos méregtelepről a veszélyes hulladékot már elszállították, a terület szennyezettségének felmérése és kármentesítése azonban még hátra van. A telepen 2300 tonnányi hulladékot tároltak, amely 90 különböző, kiemelten veszélyes anyagból állt [1]. Többek között ciánvegyületek, galvániszap, triklór-etilén, klórozott oldószerek, festék, olajsár, ipari sók voltak a rossz állapotú hordókban, tárolókban. A vegyi anyagok egy része kiömlött, így a szennyeződések feltételezhetően a talaj a mélyebb rétegeibe is lejutottak.

Milyen hatásai lehetnek ennek a környezetre és a környéken lakókra?

A szennyeződés elsősorban a terület természeti környezetét károsíthatta. Az oldalfal nélküli, később fóliával körbekerített telepről  a szél könnyen elhordhatta a por vagy gőz formájú mérgeket az út másik oldalára, amely már a Hortobágyi Nemzeti Park területe. Az esővíz-elvezető árok szintén hozzájárult a vegyi anyagok terjedéséhez, mert innen a jó eséllyel szennyezett víz szabadon folyik tovább a nemzeti park területére, illetve a Hortobágy folyóba. A tárolóedényekből kijutott mérgek a telep területén szennyezték a talajt és esetlegesen a talajvizet. Arról, hogy ez miként érintette a nemzeti park élővilágát, nincs információ. A területre bejutó rovarok, madarak és kisemlősök ki lehettek téve a szennyezésnek.

Mik a tennivalók és mennyire sürgős a beavatkozás, mi a becsült költsége?

2016 májusában, két évvel a bejelentés után a területről 400 millió forintos költségkeretből [2] elszállították a veszélyes hulladékot. A  talaj- és a talajvíz-szennyeződés felmérése, valamint − amennyiben szükséges − megtisztítása még hátra van.

A cég története, átalakulásai

A tiszántúli zöldhatóság 2014-es közlése szerint [3] a telepet az 1980-as években építették hasznosításra vagy ártalmatlanításra váró hulladékok biztonságos átmeneti tárolására. Az épület aljzatát megfelelő műszaki védelemmel látták el, a tároló mellett kármentesítésre szolgáló árkot alakítottak ki, valamint 6 monitoring kutat is telepítettek. A rendszerváltás után a telep a hulladékokkal együtt a Hajdukomm Kft. tulajdonába került.

2008-tól a hatóság többször is felszólította a tulajdonost a hulladékok elszállítására, aminek nem tett eleget, így a céget elkezdték felszámolni. A felszámolás eredményeképp mind a lászlóházi telep, mind a Hajdukomm Kft. debreceni veszélyeshulladék-égetője 2010-ben a Chase Corporation Kft.-é lett, akik vállalták a szállítást és bankgaranciát is adtak.

A cég 2012-re el is szállíttatott kb. 2600-2700 tonnányi hulladékot, ám a telepen még ekkor is körülbelül 2300 tonna maradt, mert mint kiderült, korábban sokkal többet halmoztak fel, mint amennyi a nyilvántartásban szerepelt. A cég nem tudta folytatni a telep megtisztítását, így a Chase Corporation Kft. is felszámolás alá került, a hulladék pedig egyre rosszabb állapotban a telepen maradt.

Terepszemle Stúdió helyi környezetvédelmi szervezet 2014. január 8-án hatósági eljárást kezdeményezett és felhívta a sajtó figyelmét az áldatlan állapotokra. A Greenpeace munkatársai 2014. január 9-én  [4] a helyszínen dokumentálták a kialakult helyzetet és mintákat vettek. A területen számos különféle vegyszer lyukas, darabokra szakadt hordókban állt hatalmas halmokban. Sok fémtároló már annyira elöregedett, hogy az aljukon ömlöttek ki a mérgek. Más műanyag- és fémhordók legurultak a megroggyant tárolókról, és tartalmuk jobb esetben a tároló belsejébe, rosszabb esetben a tároló melletti talajra került. A Greenpeace ezért követelte a hatóságoktól, hogy akadályozzák meg a szennyezés továbbterjedését, és rövid úton intézkedjenek a szükséges kármentesítésről.

2014. év elején, a médiabotrányt követően a környezetvédelmi felügyelőség a kiszóródott hulladékot hordókba pakoltatta, a hordókat körbefóliázták, a lyukas a kerítést pedig befoltozták.

2015-ben még mindig a területen álltak a hordók, illetve egy részük kigurult a telephelyről. Ekkor a Greenpeace újabb méréseket végzett [5]. A környezetvédelmi hatóság ezután lehívta a még fennálló 25 millió forintos bankgaranciát, amelyből elszállították a legveszélyesebb hulladékokat és biztonságosabbá tették a területet.

A magyar kormány 2015 márciusában bejelentette, hogy 400 millió forintot biztosít a felszámolás alatt álló Chase Corporation két telephelyén, a debreceni Határ úton található veszélyeshulladék-kezelő telep, illetve a Balmazújváros-Lászlóháza területén lévő veszélyeshulladék-tárolók felszámolására. A két ingatlanon összesen mintegy 4000 tonna veszélyes hulladék halmozódott fel, mely elszállítását a Kristály-99 Kft. végezte. A hulladék nagy része a sajókazai végleges tárolóba került, egy kisebb részét elégették vagy egyéb módon ártalmatlanították.

Főbb szennyezők és további információ a mérésekről, valamint a szennyeződés mértékéről

A Greenpeace 2014 januárjában vett mintákat a telephely területén, de a szabadban található esővíz-elvezető árok üledékéből. A vizsgálatok szerint [4] nagyon magas koncentrációban voltak jelen toxikus fémek. A rákkeltő kadmium és az idegméreg ólom esetében a talajra vonatkozó határérték több mint hétszerese, króm esetén pedig a határérték több mint hússzoros mennyisége volt kimutatható.

2015 februárjában a telephelyen túl, a Hortobágyba folyó csatornákból vett hét mintát a Greenpeace felkérésére a debreceni Isotoptech munkatársa. [5] A cink szintje mind a 7 mintában a 200 mg/kg-os határérték fölött volt, egy esetben 1117 mg/kg mennyiségben. A nikkel szintje 4, míg a krómé egy esetben volt a határérték felett. Ezen anyagok a galvániszap szennyezői közül a legkönnyebben terjedő anyagok.

Cink:  létfontosságú elem az élővilág és az ember számára, ám nagyobb mennyiségben egészségügyi kockázatot jelent és mérgező az élő szervezetekre. Ionja az enzimműködést befolyásolja. A felszíni vizek cinkszennyezése pedig káros a növényzetre.

Nikkel: lehetséges rákkeltő anyag. Erősen izgató, emiatt a bőr és a légutak nyálkahártyájának gyulladását váltja ki. Hosszabb időn át belélegezve súlyos egészségkárosodást okozhat. Ártalmas a vízi élővilágra is.

Króm: a három vegyértékű króm szükséges a szervezet számára, csak nagyobb mennyiségben toxikus, másik formája azonban, a hat vegyértékű króm daganatkeltő, mérgező anyag.

Kadmium:  rákkeltő anyag, amely károsítja a vesét, a májat és a csontokat, emellett megzavarja a hormonrendszer és az immunrendszer működését. A szervezetbe kerülve helyettesíti az esszenciális cinket, ám toxikus hatása miatt a cink helyébe beépülve súlyos károsodásokat okoz.

Ólom: idegméreg, sejtméreg, amely az emberi szervezetbe bejutva kiszorít egyéb, létfontosságú fémeket, és nagyobb adagban ólommérgezést okoz.

A sajtóban megjelent, hogy a felügyelőség a Greenpeace-szel szemben nem talált határérték-túllépést [1]. Mint későbbb kiderült, ennek oka  az volt, hogy a hatóság csak a 20 centiméternél mélyebb rétegeket vizsgálta, ahol már a Hortobágyra jellemző vízzáró agyag található, így a felső, néhány cm-es réteg szennyeződését nem is mutathatták volna ki. Az onnan vett minták valóban csak a térségre jellemző értékeket mutatták.

Vonatkozó határértékek

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről – irányadó a talaj- és talajvízméréseknél.

Volt-e dokumentumokkal igazolható kármentesítés?

Teljes körű kármentesítés nem volt, de 2016. év elejére elszállították a hordókat a területről biztonságos megsemmisítésre.

Milyen hatósági intézkedések voltak?

  • A csődbe ment céget és a felszámolót kötelezte a zöldhatóság a szennyezettség felmérésére, valamint a hulladékok elszállítására, ám ennek nem tettek eleget.
  • 2014. év elején a környezetvédelmi felügyelőség a médiabotrányt követően a kiszóródott hulladékot hordókba pakoltatta, a hordókat körbefóliázták, befoltozták a lyukas a kerítést.
  • 2015-ben a Miniszterelnökség bejelentette, hogy 400 millió forint közpénzt biztosítanak[1] a felszámolás alatt lévő cég két területének megtisztítására.

Bevonódott-e az ügybe helyi vagy országos civil szervezet?

  • 2014. év elején a debreceni Terepszemle Stúdió fényképekkel dokumentálta a méregraktár hosszú ideje tartó pusztulását. A szervezet 2014. január 8-án hatósági eljárást is kezdeményezett az ügyben.
  • 2014-ben és 2015-ben a Greenpeace méréseket is végzett a területen, melyeknek az eredményeit a nyilvánosság elé tárta.

Hivatkozások

[1] Megkezdték a veszélyes hulladék elszállítását Lászlóházáról – haon.hu, 2015. október 13.
http://www.haon.hu/megkezdik-a-veszelyes-hulladek-elszallitasat-laszlohazarol/2934271

[2] Felszámolták a hortobágyi és a debreceni veszélyeshulladék-tárolókat – origo.hu, 2016. május 31.
http://www.origo.hu/itthon/20160531-felszamoltak-a-hortobagyi-es-a-debreceni-veszelyeshulladek-tarolokat.html

[3] A Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség tájékoztatója, 2014. január 19.
http://tiktvf.zoldhatosag.hu/files/L%C3%A1szl%C3%B3h%C3%A1za_t%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3.pdf

[4] Mérgek szivárognak a Hortobágyi Nemzeti Parkba – Sajtóközlemény – greenpeace.org/hungary, 2014. január 10.
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Mergek-szivarognak-a-Hortobagyi-Nemzeti-Parkba/

[5] Megvan a hortobágyi Greenpeace-mérés eredménye – Határérték fölötti a szennyezés –  Sajtóközlemény – greenpeace.org/hungary, 2015. március 3.
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Megvan-a-hortobagyi-Greenpeace-meres-eredmenye/

[6] Miért szennyez egy év után is a hortobágyi méregraktár? – Sajtóközlemény – greenpeace.org/hungary, 2015. február 17.
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Miert-szennyez-egy-ev-utan-is-a-hortobagyi-meregraktar/

Néhány, az üggyel kapcsolatban megjelent további cikk

Egy évig még biztosan maradnak a veszélyes hordók a Hortobágyon – dehir.hu, 2014. január 13.
http://www.dehir.hu/hajdu-bihar/egy-evig-meg-biztosan-maradnak-a-veselyes-hordok-a-hortobagyon/2014/01/13/

Greenpeace: Szennyező anyagok kerültek Hortobágy folyó csatornáiba – index.hu, 2015. március 3.
http://index.hu/belfold/2015/03/03/greenpeace_szennyezo_anyagok_keruletk_hortobagy_folyo_csatornaiba/

Veszélyes hulladék: a Greenpeace szerint máshogy mért a Zöldhatóság – dehir.hu, 2015. március 17.
http://www.dehir.hu/hajdu-bihar/veszelyes-hulladek-a-greenpeace-szerint-mashogy-mert-a-zoldhatosag/2015/03/17/

Miért rohadt több ezer tonna méreg a Hortobágyon? – origo.hu, 2014. január 15.
http://www.origo.hu/idojaras/20140115-hortobagy-veszelyes-hulladek-miert-nem-szamoltak-fel-a-hulladektarolot-greenpeace-illes-zoltan.html