Oldal kiválasztása

Mérgezett örökségünk

Szennyezett területek és időzített vegyi bombák Magyarországon

Szigetszentmiklós, Bucka-tó környéke

Ezen az oldalon...

Alapadatok

A cég neve: Csepel Autógyár Nemzeti Vállalat

A szennyezett terület helye: 2310 Szigetszentmiklós, Bucka-tó 
Szélesség 47,322715 | Hosszúság 19,029803

Az autógyár telephelye Szigetszentmiklós és Szigethalom között, mintegy 241,5 hektáros területen volt. 

Iparág: autógyártás

Írd alá a petíciót: Méregmentes Magyarországot!

Milyen szennyeződés van a területen?

A Bucka-tónál és környékén veszélyes és nem veszélyes hulladékok – kohósalak, sérült ipari akkumulátorok, gázolajos hordók, építési hulladék, nehézfémekkel szennyezett anyagok, abroncsok és kommunális hulladék – érintkeznek a felszín alatti vízzel, így komoly környezetszennyezést okoznak. [1]

Egy 2011-es felmérés [2] [3] szerint a szennyezés kiterjedése közel 38 ezer m2. A talajban cink, kadmium és nikkel, a talajvízben pedig többek között olajok, üzemanyagok (TPH vegyületek) és poliaromás szénhidrogének (PAH vegyületek) voltak a határértéket meghaladó mennyiségben. A területen 2013–15 között volt kármentesítés, de még a legfrissebb, 2017-es dokumentáció [4] is azt rögzíti, hogy a PAH vegyületek mennyisége a talajban közel harmincszorosa, a sejt- és idegméreg ólomé pedig négyszerese a „B” határértéknek. A talajvízben a daganatkeltő króm IV., a molibdén és az arzén szintén határérték feletti mennyiségben van jelen.

Milyen hatásai lehetnek ennek a környezetre és a környéken lakókra?

A környéken az ipari területen túl lakóházak, üdülők, óvoda és iskola is található, ezért a szennyezés veszélyt jelenthet, jelenthetett az ott lakók egészségére. A környékbeli kutakban megjelenhetnek a káros anyagok. A kutakat ivóvíznyerésre elvben nem lehetne használni, de a gyakorlatban mégis többen kútvízzel locsolnak, vagy azt fogyasztják.

A talált kőolajszármazékok, szénhidrogén-komponensek (TPH, PAH) ökoszisztémára és emberre gyakorolt káros hatásai eltérőek: vannak enyhén toxikus, illetve már kis mennyiségben mérgező, mutagén, rákkeltő és magzatkárosító összetevői. A szénhidrogének belélegezve, lenyelve tüdőkárosodást, gyomor-bélrendszeri tüneteket, súlyos máj- és vesekárosodást, szívritmuszavarokat, idegrendszeri tüneteket, továbbá rákot is okozhatnak. A króm VI., valamint az arzén rákkeltő hatású, a molibdén és a bór nagy mennyiségben mérgező. Az ólom a vörösvértestek nagyfokú pusztulását és idegrendszeri károsodást okozhat.

Az autógyár Szigetszentmiklós és Szigethalom között található. Szigetszentmiklós a Kis-Duna természetvédelmi terület része, a Ráckevei- (Soroksári-)Dunától mindössze egy kilométerre található, mely alapján a terület vízvédelmi szempontból érzékenynek tekinthető.

Mik a tennivalók, és mennyire sürgős a beavatkozás?

A Bucka-tó területén valódi rekultivációt kell végezni, melyhez minden, még jelenleg is
szennyezett területet meg kell tisztítani. Bár a talajvíz-szennyezettség a 2015-ben lezárt
kármentesítést végző cég szerint nem jelentős, a Kormányhivatal a talajvíz tisztításának
folytatását rendelte el. A tervek szerint 2017 őszén kezdik [5] a vízkezelő létesítmények
építését, és 2018 augusztusában fejezik be a víztisztítást.  

Az egészségügyi kockázatok elkerülése végett fontos a vezetékes vagy tisztított víz kedvezményes elérésének biztosítása a környéken lakók számára.

A cég története, átalakulásai

A gyártelep 1941-től Dunai Repülőgépgyár néven működött, ahol repülőgépmotorokat gyártottak és komplett repülőgépeket szereltek össze. A gyárat a II. világháború alatt többször bombatámadás érte. A támadások következtében alkatrészroncsok, technológiai alap- és segédanyagok, épületromok kerültek a föld alá.

A repülőgépgyár 1948-as államosítása után, 1949-ben alakult meg a Csepel Autógyár Nemzeti Vállalat, ahol teherautókat, harckocsikat, valamint autóalkatrészeket gyártottak.  A teherautó- és harckocsifülkéket az ugyancsak frissen alakult Ikarustól szerezték be. Miután a hatvanas évek végén az Ikarus hatalmas feladatot kapott (a KGST hazánkra osztotta a kelet-európai térség buszgyártásának egy szegletét), és befejezte a fülkegyártást, a Csepel Autógyár lett a buszgyár beszállítója: alvázakat, fenékvázakat, motorokat gyártottak Szigetszentmiklóson. A motorgyártás a hetvenes évek közepén szűnt meg. Miután az Ikarus nehéz anyagi helyzete miatt maga kezdett el fenékvázakat gyártani, a Csepel Autógyár jelentős bevételtől esett el. A kiesést különböző – magyar és külföldi – vállalatokkal történő közös autóbuszgyártással szerették volna mérsékelni (Auto-Union Kft., Rákos Jármű Kft., ELBO, Cherd-chai, MAYA Industries, P&D, Custom Bodies stb.).

Az autógyárat nehéz éveket követően 1999-ben kezdték felszámolni. A bírósági nem határozott meg felelőst a környezeti károk felszámolásáért, 2009-ben pedig a gyár egykori területe már több mint 50 tulajdonosé volt.

A Bucka-tónak, illetve környezetének elszennyeződése nemcsak a Csepel Autógyár tevékenységével, hanem más környékbeli gyárakkal is kapcsolatba hozható.

A tó annak idején sóderbánya volt, melyet a környező gyárak – pl. az autógyár mellett a Csepel Vas- és Fémművek – hulladékkal töltöttek fel. [1] Ezzel a módszerrel díjmentesen helyezhettek el olyan szennyező anyagokat, amelyeket nem tudtak máshová elszállítani.

Korábban végeztek a területen úgynevezett sóolvadékban történő kezelést, illetve ciános edzést, amelynek technológiai elemei ma is használható állapotban vannak, ezért  ismét számolni kell környezeti kockázattal, ha esetlegesen újraindul a termelés. Van egy régebben festéktározóként használt épület is, amely ma veszélyeshulladék-tároló.

Vonatkozó határértékek

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről – irányadó a talaj- és talajvízméréseknél.

Kútvízméréseknél: 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről.

További információ a mérésekről, valamint a szennyező anyagokról, azok egészségügyi és környezeti hatásairól

2011-ben az Agruniver Holding Kft. készített [2] [3] részleges tényfeltárást, mely szerint akkor a szennyezés kiterjedése kb. 36 700 m2 volt. A kármentesítéshez 221 760 tonna hulladék kitermelése szükséges, melyből kb. 47 300 tonna a veszélyes hulladék. A talajban „B” szennyezettségi határértéket meghaladó cink-, kadmium- és nikkelszennyezés volt, a talajvízben pedig az összes alifás szénhidrogén (TPH), a benzol, a policiklikus aromás szénhidrogének (PAH), a piridin, a fluorid, a nitrát, a szulfát, a nitrit, a nátrium, a króm, a króm VI, a kobalt, a nikkel, az arzén, a molibdén, a bór, valamint az antimon mennyisége haladta meg a határértéket. A Bucka-tó vizében és iszapjában PAH vegyületeket és fémet mutattak ki, a vízben a nitrit és a nitrát volt határérték felett.

A kármentesítés után, 2017 áprilisában a NATURAQUA Kft. készített friss felmérést. [4] Eszerint a következő szennyező anyagok találhatók a területen jelenleg:

Talajban

  • PAH vegyületek: értéke 29,66 mg/kg, amely a „B” határérték (1 mg/kg) közel harmincszorosa.
  • Cink: nagyobb mennyiségben kockázatos, enzimekre hathat, értéke 545 mg/kg, amely a határérték (200 mg/kg) több, mint kétszerese.
  • Ólom: idegméreg, sejtméreg, 402 mg/kg, amely a határérték (100 mg/kg) négyszerese.
  • Réz: értéke 86 mg/kg, amely kis mértékben meghaladja a „B” határértéket (75 mg/kg).

Talajvízben

Volt-e dokumentumokkal igazolható kármentesítés?

A területet 2013 és 2015 között 4,7 milliárd forintból, uniós forrásból kármentesítették. A hivatalos sajtóközlemény [6] szerint a területen 170 486 tonna szennyező anyag kitermelése történt meg, az elhelyezett nem veszélyes hulladék mennyisége 116 778 tonna volt. A területről 53 742 tonna hulladékot szállítottak el. A kivitelezők, a TERRA-LOG Mélyépítő Kft. és ENVISIO Környezetvédelmi Kft. elvégezték a tereprendezést, az ideiglenes létesítmények bontását, valamint a terület füvesítését és növényesítését. Az eredmény ellenőrzése a talajvíztest 4 évig üzemelő, 15 kútból álló monitoring rendszerén keresztül történik.

Milyen hatósági intézkedések voltak?

  • 2001 áprilisában  a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) részleges környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezte Szigetszentmiklós Önkormányzatát (továbbiakban: Önkormányzat).
  • 2011 áprilisában egy újabb tényfeltáró dokumentáció, majd beavatkozási terv készült, amely alapján 2012-ben a Felügyelőség az Önkormányzatot beavatkozásra kötelezte. [2] (2013-ban kezdődött és 2015-ben zárult a kármentesítés, melyet KEOP projekt keretében, 4,77 milliárdból végeztek el.) Az Önkormányzat figyelmeztette a lakókat arra, hogy szennyezett a talajvíz, és megtiltotta az ivóvízcélú vízkivételt.
  • 2015 májusában a Pest Megyei Kormányhivatal határozatban elrendelte, hogy 4 évig rendszeres mérésekkel kövessék nyomon a kármentesítés eredményét. [7]
  • Mivel a 2016 I .és II. negyedévében végzett monitoring adatai szerint több szennyező anyag mennyisége is meghaladta a „D” kármentesítési határértéket, a Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya beavatkozási tervet kért az  Önkormányzattól.
  • 2017 áprilisában a NATURAQUA Kft. által készített értékelés alapján a Kormányhivatal a víztiszítás folytatására kötelezte az Önkormányzatot. [8] Ennek befejezése 2018 októberére várható.

Bevonódott-e az ügybe helyi vagy országos civil szervezet?

A helyi civil szervezet, a Buckai Szövetség Egyesület szerint a 2015-ös kármentesítés minősége korántsem volt megfelelő. Az Egyesület igyekszik felhívni erre a nyilvánosság figyelmét, és válaszokat, valamint intézkedést követel az Önkormányzattól. [9]

Hivatkozások

[1] A Csepel-sziget szennyes öröksége – mno.hu, 2002. május 11.
https://mno.hu/migr_1834/a-csepelsziget-szennyes-oroksege-782638

[2] Határozat beavatkozási terv elfogadásáról, beavatkozás elrendeléséről – Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség,  2012. január 27.
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Buckato/beavatkoz%c3%a1si%20terv%20hat%c3%a1rozat.pdf

[3] Javaslat az Országos Környezeti Kármentesítési Programba való felvételről – Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 2013. december 21.
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Buckato/KTVF_47504-2_2013.%20sz.%20OKKP-ba%20t%c3%b6rt%c3%a9n%c5%91%20felterjeszt%c3%a9s.pdf

[4] Szigetszentmiklós, Bucka-tó környezetében feltárt talajvízszennyezés kármentesítése, környezeti állapotértékelés és beavatkozási terv – Naturaqua Környezetvédelmi Tervező és Szolgáltató Kft., 2017. április
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Buckato/(2017.04.)%20Naturaqua-%20Bucka-t%c3%b3%20beavatkoz%c3%a1si%20terv.pdf

[5] Tájékoztatás a Bucka-tó kármentesítése című projekt fenntartási időszakának munkálatairól – szigetszentmiklos.hu, 2017. július 14.
http://szigetszentmiklos.hu/index.php?p=news&act=show&cid=3007

[6] Sikeresen lezárult a Szigetszentmiklós, Bucka-tó kármentesítés projekt – Szigetszentmiklós Város Önkormányzata, 2015. május 2.
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Buckato/sajtokozlemeny.pdf

[7] Monitoring vizsgálatra kötelező határozat – Pest Megyei Kormányhivatal, 2015. május 20.
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Buckato/(2015.05.20.)%20Monitoring%20vizsg%c3%a1latra%20k%c3%b6telez%c5%91%20hat%c3%a1rozat.pdf

[8] Beavatkozási terv elbírálása – Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala, 2017. június 27.
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Buckato/(2017.06.27.)%20K%c3%96FE-%20Beavatkoz%c3%a1si%20terv%20elb%c3%adr%c3%a1l%c3%a1sa.pdf

[9] Szigetszentmiklós. Az elmúlt egy év soha meg nem kapott válaszaira újra feltesszük a kérdést 4. rész – buckaiszovetseg.blog.hu, 2016. október 15.
http://buckaiszovetseg.blog.hu/2016/10/15/szigetszentmiklos_az_elmult_egy_ev_soha_meg_nem_kapott_valaszaira_ujra_feltesszuk_a_kerdest_4_resz_a

[10] Hova tűnt 4,7 milliárd?: avagy Ki a felelős azért, hogy a Bucka-tó nincs kitakarítva? – buckaiszovetseg.blog.hu, 2017. április 30.
http://buckaiszovetseg.blog.hu/2017/04/30/hova_tunt_4_7_milliard_avagy_ki_felelos_azert_hogy_a_bucka-to_nincs_kitakaritva