Oldal kiválasztása

Mérgezett örökségünk

Szennyezett területek és időzített vegyi bombák Magyarországon

Az almásfüzitői vörösiszap-tározók

Ezen az oldalon...

Alapadatok

A cég neve: Dunavölgyi Timföldipari Rt.,  Magyar Alumíniumipari Tröszt, Tatai Környezetvédelmi Zrt.

A szennyezett terület helye: Almásfüzitő, Duna-part; GPS koordináták: 47°43’48″N 18°16’27″E.

Iparág: alumíniumgyártás, veszélyeshulladék-tárolás, illetve később veszélyeshulladék-kezelés, komposztkészítés.

Írd alá a petíciót: Méregmentes Magyarországot!

Fotók a helyszínről

Galéria: https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/albums/72157659734304028

Milyen szennyeződés van a területen?

A közvetlenül a Duna partján lévő, szivárgó tározó a kolontári után az ország második legnagyobb vörösiszap-tározója. A vörösiszap kiporzásának megelőzését többek között veszélyes hulladékok tömegéből készült „termék” ráhordásával „oldják meg”.

A tározók a szakértők szerint szivárognak, így szennyezik a környezetet. 2013-as mérések szerint toxikus fluorid, arzén és molibdén, valamint szulfát és nátrium is határérték felett található a talajvízben, amely bekerül a Dunába is. Arzént a szennyezettségi határérték több mint 50-szeresében, molibdént közel 100-szorosában mutattak ki. A Greenpeace part melletti töltésekből véletlenszerűen vett mintáiban az arzén koncentrációja több mint 20-szorosan haladta meg a határértéket.

Az MTA Földrajztudományi Intézete (MTA FKI, ma MTA CSFK) által 2012-ben bemutatott Katasztrófák Tanulságai – Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások” [1] című kötete szerint: „A tározókat a folyó jó vízvezető tulajdonságú ártéri üledékekből álló felszínén alakították ki, az I.-VI. tározók anyagát vízszigetelés kialakítása nélkül rakták le. A megfelelő műszaki védelem nélkül épült lerakókból a szennyezett vizek komolyabb akadály nélkül keverednek a talajvízzel és jutnak a Dunába. (…) A tározóból szivárgó szennyezett felszín alatti vizek az év nagy részében a Duna felé áramlanak.”

Milyen hatásai lehetnek ennek a környezetre és a környéken lakókra?

A korábbi jelentős vörösiszap-kiporzás, valamint annak arzén- és egyéb toxikuselem- tartalma folyamatosan terhelte a lakosságot. Bár a tározókat évtizedek alatt sem tudta az ezt elvállaló cég lefedni, a már lefedett területek révén folyamatosan csökken a kiporzás és így a levegő, valamint a lakosság terhelése is. Azt, hogy a területre a jelenlegi tevékenység során került anyagok mennyire veszélyeztethetik a lakosságot és a környezetet, nem tudjuk megítélni.

Az MTA FKI tanulmánya [2] kiemeli, hogy a tározók folyamatosan szennyezik a talajvizet és az bejut Dunába. A tározók melletti Duna-part a Natura 2000 ökológiai hálózat része. A különböző vizsgálatok nem tudtak egyértelmű választ adni arra, hogy a szennyezés pontosan milyen kockázatot jelenthet a természeti értékekre nézve.

2014-es tényfeltárás [3] szerint a Duna nagy vízhozama miatt annyira felhígulnak a toxikus anyagok, hogy csak elhanyagolható mértékű szennyezést okoznak, míg az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetében készült „A vízi élővilág hatásbecslése az Almásfüzitő I-VII. számú vörösiszap-tározói mentén a Duna-szakaszon” [4] című tanulmány kijelenti, hogy„megfelelő monitoring adatok (szerves és szervetlen mikroszennyezők részletes felmérése), valamint célzott analitikai (bioakkumulációs) vizsgálatok nélkül nem dönthető el, hogy az almásfüzitői vörösiszap-tározók okoznak-e egyed, vagy egyed alatti szinten (élettani hatás) mérhető hatást a vízpart és a vízi élővilág elemeire.”

A szennyezett víz lakosokra jelentett kockázatáról Dura Gyula által 2013-ban írt „Az almásfüzitiői I., II., V., VI és VII. jel vörösiszap tározók felszín alatti víz szennyezettségére vonatkozó mennyiségi kockázatfelmérés“ című tanulmány kijelenti: „A locsolásból, kiskerti öntözésből, valamint a helyben termesztett élelmiszernövények elfogyasztásából eredő egészségkockázat a gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt elhanyagolható.” [5]

Az MTA FKI tanulmánya [2] viszont hangsúlyozza, hogy baleset esetén igen jelentős negatív hatása lehet a tározóknak: „Az emberi hanyagság vagy természeti katasztrófa (földrengés, pusztító árvíz) komoly környezeti katasztrófához vezetne. Egy nagyobb baleseti esemény során a folyóba jutó vörösiszappal szennyezett vizek jelentős pusztítást okozhatnak a folyó élővilágában, és nagy távolságra eljutó lebegőanyagok a folyóparti települések ivóvízbázisát is elszennyezhetik.” Ráadásul a “Komárom-Móri övezet Magyarország leginkább földrengésveszélyes területe.”

A Greenpeace által felkért független, osztrák hulladékgazdálkodási szakértő szerint az, hogy a területen tevékenykedő cég hulladékhasznosítás címén több mint 160-féle veszélyes hulladékot és egyéb hulladékokat kever össze, majd terít szét a tározón, jelentősen növeli a környezeti kockázatot. Az MTA FKI tanulmánya [2] kitér a területen folyó tevékenység kockázataira, eszerint: „A hetes számú tározóban a hulladékok keverése növeli és kiszámíthatatlanabbá teszi a hulladéklerakó szennyező hatását és megnehezíti a vörösiszap esetleges későbbi ipari nyersanyagként való hasznosítását”.

Mik a tennivalók, mennyire sürgős a beavatkozás és mi a becsült költsége?

A végső megoldás a vörösiszap és az esetleges további toxikus anyagok végleges eltávolítása lenne az érzékeny területről, így utánpótlás híján a talajvízszennyezés is csökkenne. Ennek a beavatkozásnak azonban beláthatatlan költségei lennének.

Ami kivitelezhető: első lépésként sürgősen le kell állítani a nem lebontható veszélyes hulladékok beszállítását a területre, hogy ne nőjön a toxikus anyagok mennyisége. Ezen túlmenően mielőbb le kell fedni a tározókat nem veszélyes vagy valóban biológiailag lebomló hulladékból készült anyagokkal.

A tározók szennyezése utólagos szigeteléssel, esetleg résfalazással csökkenthető. Garantálni kell, hogy hosszú távon is legyen gazdája a tározóknak, aki felelősséget vállal a gátak állékonyságáért, az esetleges szennyezés és a balesetek megelőzéséért.

A szennyezés története

Almásfüzitőnek ezen területén az 1900-as évek elején kőolaj-finomítás zajlott, és csak később, 1941-ben kezdődött az almásfüzitői timföldgyár építése. A gyár 1950-től 1997-ig termelt. A kezdeti 60 ezer tonnás timföldgyártási kapacitás idővel 360 ezer tonnára nőtt,  az üzem ekkor már 2300 dolgozót alkalmazott. Ezzel az üzemmérettel Közép-Európa legnagyobb timföldgyárává nőtte ki magát.

A timföldgyártás melléktermékeként keletkező vörösiszapot nyolc, összesen  172 hektáron elterülő zagytároló kazettában helyezték el [6]. A Dunától pár méterre található tározók közül messze a VII. számú a legnagyobb: körülbelül annyi vörösiszapot tartalmaz, mint a másik hat tározó együtt. A területen a becslések szerint 17 millió tonnányi vörösiszapot tárolnak. Utolsóként a VII. kazettát töltötték, egészen 1994-ig [7].

A területre a Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV) a vörösiszap befedésére hivatkozva évek óta veszélyes és nem veszélyes hulladékok  tömegét szállítja be, de a lefedést 30 év alatt sem fejezte be. A cég „speciális hulladékkezelési módszernek” és „egyedi filozófiának” nevezi gyakorlatát, amely során az általa átvett veszélyes és nem veszélyes hulladékokból egy új „terméket” állít elő „komposztkészítéssel”, majd ezzel az anyaggal fedi a zagytározókat. A Greenpeace és további független szakértők szerint ez a hulladékkezelési gyakorlat ellentétes a hulladékkezelés magyarországi és európai szabályaival és veszélyezteti a környezetet.

A TKV utoljára „veszélyes és nem veszélyes hulladékok hasznosítására” kapott engedélyt 2010-ben. Az engedély szerint a VII. kazettára évi 132 000 tonna veszélyes hulladék és 280 000 tonna nem veszélyes hulladék szállítható.

A TKV engedélyében szereplő speciális komposztálás miatt az Európai Bizottság 2013 ótakötelezettségszegési eljárást [8] folytat Magyarország ellen, ítélet jelen kiadvány 2016. decemberi megjelenéséig nem született. A vállalat új engedélykérelmét először 2015. augusztusában, majd 2016. áprilisában másodszor is elutasította a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint illetékes környezetvédelmi hatóság. Jelenleg bírósági eljárás folyik az ügyben. Döntés az új engedélyről nincs.

Vonatkozó határértékek

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről – irányadó a talaj- és talajvízméréseknél.

Főbb szennyezők és további információ a mérésekről, valamint a szennyeződés mértékéről

Talajvíz

Számos korábbi hatósági és civil mérés volt a területen; a legújabb átfogó vizsgálat 2013-as évi minták alapján 2014 decemberében jelent meg a NATURAQUA Környezetvédelmi Tervező és Szolgáltató Kft. által végzett Tényfeltárás részeként „Almásfüzitő I-II. és V.-VII. számú vörösiszap tározók tényfeltárása, talajvíz tényfeltárás hiánypótlással egybeszerkesztett záródokumentáció”  címmel. Ezt összegezte és értékelte Dr. Dura Gyula „Az almásfüzitői I., II., V., VI. és VII. jel vörösiszap tározók felszínalatti víz szennyezettségére vonatkozó mennyiségi kockázatfelmérés” című tanulmányában.

Fluorid: kis mennyiségben nélkülözhetetlen, ám hamar eléri a mérgező szintet. Folyamatos jelentős fluoridbevitel fogzománc-elszíneződést, de akár csontrendszeri károsodást és elváltozás, fluorózist, azaz fogzománcsérülést okozhat.

A fenti tanulmányok megállapítják, hogy a figyelőkutakban a toxikus anyagok közül a fluorid egy kút kivételével mindenhol a normál (B) szennyezettségi határérték feletti koncentrációban volt jelen: több mint 10-szeres határérték-túllépést is regisztráltak.

Arzén: mérgező és rákkeltő anyag, amely átlagosan a határérték 6-szorosában volt jelen a vizsgált talajvízmintákban, de volt olyan minta, amelyben több mint 53-szoros határérték-túllépést észleltek 2013-ban.

A Greenpeace és a Reflex Környezetvédő Egyesület kifogásolta, hogy az Észak‐Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 2011-ben egyedi szennyezettségi határértékek megállapítását engedélyezte: arzén esetén 10 helyett 1110 mikrogramm/liter „E” eseti határértékeket állapítottak meg a TKV kezdeményezésére. A zöld szervezetek szerint a korábban mért több mint százszoros koncentráció veszélyezteti a környezetet, az ivóvízbázisokat és a Dunát.

Molibdén: kis mennyiségben nélkülözhetetlen az élő szervezeteknek, ám nagyobb mennyiségben mérgező, májműködési zavarokat, valamint az állatkísérletek szerint nagy dózisban magzati elváltozásokat okozhat.

A vizsgált mintákban a molibdénszennyezettség is rendre meghaladta a szennyezettségi határértéket; annak 3-5-szörösét, egy esetben a határérték 100-szorosát is túllépte.

A toxikus anyagokon túl a szulfátkoncentráció is 2−14-szeres mértékben túllépte szennyezettségi határértéket, a nátriumszennyezettség pedig 2−20-szorosa volt a határértéknek.

Forrás: Az almásfüzitői I., II., V., VI. és VII. jel vörösiszap tározók felszínalatti víz szennyezettségére vonatkozó mennyiségi kockázatfelmérés (Dr. Dura Gyula, 2013)

A szennyezettség mértéke a vizsgálatok tanulsága szerint ingadozik; feltételezhetően a Duna vízállásának változása is befolyásolja. Amikor magas a vízállás, a folyó felől tisztább víz áramlik a talajba, míg alacsonyabb vízállás esetén nagyobb a szennyezettség. Ennek tudatában nem beszélhetünk csökkenő szennyezettségi tendenciáról. A Tényfeltárás záródokumentációja meg is állapítja: „A koncentráció mértéke ugyanakkor másfél-kétszeresével is változhat egy-egy figyelőkútban, ill. közvetlenül a Duna partján az árhullám eredményeként.”

Talaj

A Greenpeace a Duna alacsony vízállása során mintákat vett a part melletti töltésekből. Az akkreditált laboratóriumban végzett mérések szerint [9] az arzén és a molibdén − melyek a vörösiszap jellemző szennyezői − mennyisége  sokszorosan meghaladja a határértéket. Az arzén koncentrációja a part menti talajban a megengedett 15 mg/kg helyett 324 mg/kg volt.

Az ezt követő, nem azonos pontokról vett hatósági vizsgálat nem talált határérték-túllépést.

Volt-e dokumentumokkal igazolható kármentesítés?

A vörösiszap kiporzását, így a lakosság és a környezet terhelését valóban mérsékli a tározók 1986 óta zajló lefedése. Ez a munka azonban 30 év alatt sem fejeződött be. A TKV újabb 5 évig folytatná a lefedést, azaz ha más döntés nem születik, még évekig várni kell a vörösiszap teljes befedésére.

Milyen hatósági intézkedések voltak?

  • Jelenlegi engedélyét 2010-ben kapta a Tatai Környezetvédelmi Zrt. A cég 1986 óta végzi[10] Almásfüzitőn a „kiporzásmentesítő” tevékenységet. Az első évben ezt kísérleti engedéllyel tette, 1987-től pedig végleges engedéllyel, amellyel már át is vehetett veszélyes hulladékokat ártalmatlanításra.   

  • A 2011-es vöröiszap-katasztrófát követően az almásfüzitői tározókat számos hatóság ellenőrizte.

  • 2012 elején a Greenpeace az Európai Bizottsághoz fordult [11] az almásfüzitői hetes vörösiszap-tározóban folyó tevékenységek miatt. A környezetvédők szerint európai jogszabályokat sért a Tatai Környezetvédelmi Zrt. engedélye.

  • 2013-ban az Európai Bizottság eljárást indított Magyarország ellen [12] az Almásfüzitőn folyó a veszélyes hulladékok hasznosítását engedélyező hatósági határozat miatt, valamint amiatt, hogy nem vették figyelembe a tevékenységnek a környező, Natura 2000 területre gyakorolt hatását.

  • Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2013-as határozata részletes tényfeltárást rendelt el az almásfüzitői I-II. és V-VII. számú vörösiszap-tározókra vonatkozóan. A Tatai Környezetvédelmi Zrt. a NATURAQUA Kft.-t bízta meg környezeti tényfeltárás elvégzésével.

  • 2015. augusztus 4-én a Kormányhivatal első fokon elutasította [13] a TKV Zrt. engedélyhosszabbításra vonatkozó kérelmét. A tiltó határozat ellenére azonban a cég az új engedély meghozataláig tovább tevékenykedhetett.

  • A TKV fellebbezésének hatására másodfokon megsemmisítették az első fokú döntést és új eljárásra utasították a Kormányhivatalt, amely első fokon 2016 elején ismét elutasította az engedélyhosszabbítást. A cég újra fellebbezett.

  • 2016 májusában a Greenpeace a Legfőbb Ügyészséghez fordult [14] kérve, hogy ne engedjék tovább a veszélyes hulladékok kezelését a tározón, mert a környezetvédelmi szervezet véleménye szerint a cég 2010-es működési engedélye elvben csak 2015-ig szólt.

  • 2016 nyarán a másodfokú hatóság újfent megsemmisítette az első fokú hatóság tiltó döntését, és immár egy harmadik elsőfokú eljárásra utasította a Kormányhivatalt. 

Bevonódott-e az ügybe helyi vagy országos civil szervezet?

Egyéb fontos információ

Az atlatszo.hu egy cikkében kapcsolatokat mutatott ki a kolontári vörösiszap-katasztrófát okozó ajkai tározón tevékenykedő MAL Zrt. és az almásfüzitői tározón tevékenykedő cégek között. [19] Szintén rámutatott a cikk a Tatai cégcsoport és a Közgép kapcsolatára.

Fotók a területről a Greenpeace flickr oldalán találhatók:

A Greenpeace 2011-es akciója Almásfüzitőn: https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/sets/72157659734304028

A Greenpeace 2016-ban a Legfőbb Ügyészség előtt:  

https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/albums/72157668200458106

Hivatkozások

[1] A Magyar Tudományos Akadémia szerint is súlyos veszélyt jelentenek az almásfüzitői tározók  – Sajtóközlemény − greenpeace.org/hungary, 2012. május 8. http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/A-Magyar-Tudomanyos-Akademia-szerint-is-sulyos-veszelyt-jelentenek-az-almasufuzitoi-tarozok/

[2] Az MTA Földrajztudományi Intézete: „Katasztrófák Tanulságai – Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások” 3.3.2 fejezet: Az almásfüzitői vörösiszap-tározók  –  issuu.com, 2012.   

https://issuu.com/greenpeacehu/docs/katasztrofak_tanulsagai_almasfuzito?e=0c

[3] Almásfüzitő I-II. és V-VII. számú vörösiszap tározók tényfeltárása talajvíz tényfeltárás hiánypótlással egybeszerkesztett záródokumentáció, 2014. december, NATURAQUA, Környezetvédelmi Tervező és Szolgáltató Kft. − greenpeace.hu
https://secured-static.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Fuzito/Almásf I-VII TZD Egységes szöveg 2015-XII-19.pdf

[4] A vízi élővilág hatásbecslése az Almásfüzitő I-VII. számú vörösiszap-tározói mentén a Duna-szakaszon, MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézete, 2014. november − greenpeace.hu
https://secured-static.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Fuzito/MTA-Duna_hatásbecslés.pdf

[5] Dr. Dura Gyula: Az almásfüzitői I., II., V., VI. és VII. jel vörösiszap tározók felszín alatti víz szennyezettségére vonatkozó mennyiségi kockázatfelmérés, 2013. november − greenpeace.hu
https://secured-static.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Fuzito/kock_AF.pdf

[6] Csoma Tamás: Összegző tanulmány az almásfüzitői vörösiszaptároló kazetták

rekultivációjáról és kockázataikról − humanokologia.tatk.elte.hu, 2014. május 6.  

http://humanokologia.tatk.elte.hu/wp-content/uploads/2014/05/Csoma_Tamas_Almasfuzito.pdf  

[7] Kivonatos összefoglaló az ország területén található zagy- és iszaptározóknál 2010.

októberében megtartott soron kívüli környezetvédelmi hatósági ellenőrzésekről − katasztrofavedelem.hu

http://www.katasztrofavedelem.hu/katasztrofabiztos/letoltes/tarozok_ellenorzese_20101030.pdf

[8] European Commission −  Fact Sheet June infringements package: key decisions − www.europa.eu, 2015. június 8.

http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-15-5162_en.htm

[9] Talajminták fémtartalomvizsgálata − Bálint Analitika Kft. − www. greenpeace.hu, 2011. december 09.  

http://greenpeace.hu/up_files/1324025569Almasf_vizminta_2012.12.09.pdf

[10] Farkas Béla (környezetvédelmi igazgató, Tatai Környezetvédelmi Zrt.): Az almásfüzitői vörösiszap-tározók rekultivácója − Ppt. prezentáció − www.parlament.hu, 2012. március 27.

http://www.parlament.hu/biz39/ffb/dok/tatai_kor_zrt.ppt

[11] Brüsszelbe viszi az almásfüzitői tározók ügyét a Greenpeace − Sajtóközlemény − www.greenpeace.org/hungary, 2012. január 25.   

http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Brusszelbe-viszi-az-almasfuziti-tarozok-ugyet-a-Greenpeace/

[12] Jogsértő az almásfüzitői vörösiszap-tározón folyó tevékenység −  Sajtóközlemény − www.greenpeace.org/hungary, 2013. november 22.

http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Jogsert-az-almasfuziti-vorosiszap-tarozon-folyo-tevekenyseg/

[13] Végre megszűnhet a méregkeverés az almásfüzitői vörösiszap-tározón −  Sajtóközlemény − www.greenpeace.org/hungary, 2015. augusztus 4.

http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Vegre-megsznhet-a-meregkeveres-az-almasfuziti-vorosiszap-tarozon/

[14] Azonnal zárják be az almásfüzitői veszélyeshulladék-lerakót! – követeli a Greenpeace

−  Sajtóközlemény − www.greenpeace.org/hungary, 2016. május 12.

http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Azonnal-zarjak-be-az-almasfuziti-veszelyeshulladek-lerakot–koveteli-a-Greenpeace/

[15] Droppa György: Miért bűn, a vörösiszap tárolás Almásfüzitőn!? – www. kp.hu,

http://kp.hu/miert-bun-a-vorosiszap-tarolas-almasfuziton/

[16] MagyarLeaks: Veszélyes hulladékok, nehézfémek a vörösiszaptározókban – www. atlatszo.hu, 2011. december 6.

https://atlatszo.hu/2011/12/06/magyarleaks-veszelyes-hulladekok-a-vorosiszaptarozokban/

[17] A győri környezetvédelmi hivatalnál láncolták le magukat Greenpeace-aktivisták – www.origo.hu, 2011.október https:///www.origo.hu/itthon/20111019-a-gyori-kornyezetvedelmi-felugyelosegnel-lancoltak-le-magukat-greenpeace-aktivistak.html

[18] Jogsértő szennyezési határértékek Almásfüzitőn – www.greenfo.hu, 2012. június 23. http://greenfo.hu/hirek/2012/06/23/jogserto-szennyezesi-hatarertekek-almasfuziton

[19] Virágzó hulladékbiznisz: Vörösbárók a forgóajtóban, a Közgép Kolontáron – www.atlatszo.hu, 2012. január 30. https://atlatszo.hu/2012/01/30/viragzo-hulladekbiznisz-vorosbarok-a-forgoajtoban-a-kozgep-kolontaron/

További, a témában megjelent cikkek

Almásfüzitő. A méreg a lényeg – az almásfüzitői vörösiszap-tározó – www.greenpeace.org/hungary  
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/Mivel-foglalkozunk/Vegyi-anyagok/almasfuzito/

Almásfüzitő ellen tüntetett a Greenpeace – www.origo.hu, 2016. május 12.
http://www.origo.hu/itthon/20160512-almasfuzito-ellen-tuntetett-a-greenpeace.html

Almásfüzitő: újabb környezeti katasztrófa közeleg? – www.mno.hu, 2016. május 22.  
http://mno.hu/hetvegimagazin/almasfuzito-ujabb-kornyezeti-katasztrofa-kozeleg-1343253

Az EB-hez fordul a Greenpeace Almásfüzitő miatt – www.index.hu, 2012 január 25.
http://index.hu/belfold/2012/01/25/eb-hez_fordul_a_greenpeace_almasfuzito_miatt/

Almásfüzitő: Ügyészséghez fordult a Greenpeace– www.atlatszo.hu, 2011. december 11.
https://atlatszo.hu/2011/12/11/almasfuzito-ugyeszseghez-fordult-a-greenpeace/

Melléklet

Karl E. Lorber professzor angol nyelvű szakvéleménye a tározóban engedélyezett tevékenységről (magyar összefoglaló)