Fákat a tisztább levegőért!

Beszédes adat, hogy Kína után Magyarországon halnak meg a legtöbben a légszennyezés okozta légúti megbetegedések következtében. Évente több, mint 12 ezer magyar ember veszti életét a szennyezett levegő miatt – pedig könnyen megelőzhetnénk hogy minden évben egy nagyobb magyar város lakosságának megfelelő ember haljon meg. De mi lehet a szerepe ebben a fáknak, városi zöldfelületeknek?

Elolvasom

Mikor lesz magyar város Európa zöld fővárosa?

Az Európai Bizottság minden évben díjazza a közösség „zöld fővárosát”. Ezzel a címmel olyan városokat emelnek ki, melyek nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a lakosság élhető környezetben élhessen. Nézzük végig, mely városok nyerték meg eddig a címet, és hogy milyen magyar vonatkozásai vannak a történetnek! Te büszke lennél, ha a te településed kapná az Európai […]

Barát vagy ellenség? A csörgőfáról

A városi fákban az a jó, hogy mindig szem előtt vannak. Egy álmos májusi reggelen buszozom a hetessel az Erzsébet-híd felé, és feltűnik, hogy mennyi élénksárga folt van a Gellért-hegy sziklái között. Ezek bizony csörgőfák. Rikítóak, segítik, hogy az álom kiszálljon a fejemből, de a Gellért-hegy meredek oldalában nem jó helyen vannak. Ott a hazai növényzetet kellene megőriznünk. Aztán eltelik két hónap. Július közepére a virágok terméssé alakultak, de a szomszéd utcában látok egy csörgőfát, amelyen a sok-sok kis lampion között néhány kókadozó sárga virágzat megmaradt. Lefényképezem, és elhatározom, hogy átgondolom: szeretem-e a budapesti csörgőfákat.

Elolvasom

Hogyan lett a baszkok fővárosából élhető, zöld város?

1980-ban Bilbao minden további nélkül pályázhatott volna a legrondább spanyol város címre, ha lett volna ilyen verseny. A 350 ezer lakosú észak-spanyol középváros a Bilbao folyó völgyében fekszik, tengeri kijárattal az Atlanti-óceánra. Elolvasom

Szenvedélyes favadászok

Jól ismered a pszichológiai szaknyelvet? Meg tudod mondani, hogy mit jelent a dendrománia? Kleptomániáról, grafomániáról és üldözési mániáról biztos hallottál. De mi lehet a dendrománia?

Elolvasom

A városi fák szerepe a hőszigetek elleni küzdelemben

Most, hogy a nyári hőség szép lassan egyre inkább felüti fejét, egyre többen húzódnak be a fák árnyékába. Sok magyar város lakossága szenved az aszfaltburkolatok és épületek okozta hősziget jelenségtől: a kánikulában a hőséget elviselhetetlennek érezzük. Az aszfalttal borított belvárosban ilyenkor a hőmérséklet érezhetően magasabb, mint a külvárosokban. A hőszigetek elleni legjobb védekezést a kiterjedt parkok, fasorok és egyéb zöldfelületek jelentik.

Elolvasom

Hogyan jött létre a Városliget?

A közbeszédben sokszor úgy hivatkoznak a Városligetre, mint természeti környezetre, és közben nagyon kevesen tudják, hogy Budapest legfontosabb és legrégebbi városi nagyparkja teljes egészében emberkéz alkotta műegyüttes. Alkotói előre megfontoltan alakították úgy, mintha mindez a természet műve lenne.

Elolvasom

Meddig él egy fa?

Örkény István legismertebb műve az Egyperces novellák, de Örkény nemcsak a rövid és csattanós groteszk műfajának volt a mestere. Nem egyperces, de tömör és titokzatos hangulatú novellája a Meddig él egy fa? Mindenki számára megrázó mű, ám nekünk, akik a fákra különösen figyelünk, azért is szép, mert szakszerűen ír a facsemete-kertészetről és általában a fákról.

Elolvasom

Budapest legöregebb városi fája

1789-ben nem csak a nagy francia forradalom tört ki, hanem Pesten is forradalom történt: elültették a városban az első fasort. Az addig középkori hangulatú városnak a lassú polgárosodás útjára lépve igénye támadt arra, hogy dunai korzót, sétateret hozzon létre. A fasort akácból, a korszak egyik slágernövényéből hozták létre.
Elolvasom