Szenvedélyes favadászok

Jól ismered a pszichológiai szaknyelvet? Meg tudod mondani, hogy mit jelent a dendrománia? Kleptomániáról, grafomániáról és üldözési mániáról biztos hallottál. De mi lehet a dendrománia?

A szó 2005-ben vált ismertté, mikor megjelent Pósfai György könyve: Magyarország legnagyobb fái – dendrománia. Ebből már ki lehet találni, hogy fákról van szó, és a görög dendron szó tényleg fát jelent. Pósfai könyvének fülszövegében Nádas Péter azt írja, hogy a dendrománia a mániák legnemesebbike. Dr. Pósfai György kirándulni mindig is szeretett, de eltöltött néhány évtizedet mikrobiológusként a Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének laboratóriumaiban, mikor az ezredforduló környékén a fák iránti szenvedély igazán magával ragadta.

A nagy fákat mindig is csodálták az emberek. Meglátunk egy hatalmas, égbenyúló törzset, és lenyűgözve állunk. Néhány perc után az idő múlásáról kezdünk merengeni. Régóta elkezdték összeállítani azokat a listákat, amelyek fafajok szerint gyűjtik össze a legnagyobbakat. Amerikában például 1940-ben indították a Champion Trees programot, amelynek keretében ma már több mint 700 faj Egyesült Államokban élő “bajnokait” tartják nyilván. A britek is híresek arról, hogy megbecsülik és számon tartják a nagy fákat, de nekünk, magyaroknak sem kell szégyenkeznünk. Kaán Károly erdőmérnök, a hazai természetvédelem atyja, 1932-ben megjelent Természetvédelem és természeti emlékek című könyvében külön fejezetet szentelt a nagy fáknak, és fényképeket is bemutatott róluk. Az évtizedek során egyre több Mátyás király fa és Rákóczi-fa került elő, és gyönyörű fényképalbumok is születtek. Az 1990-es évek elején Bartha Dénes, a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem botanikusa országos felmérést szervezett a nagy fák felkutatására. Így jutottunk el az ezredfordulóig és Pósfai Györgyig, akit most egy fényképen is bemutatunk.

Pósfai György – mint igazi precíz természettudós – kidolgozott egy módszert, amellyel a lehető legpontosabban lehet megmérni a fák átmérőjét. De az ő alaposságán kívül a modern technika vívmányai is új lendületet adtak a nagy fák felmérésének. A terepi emberek a fák helyét GPS-szel azonosítják, a digitális fényképezőgéppel készült fotókat pedig percek alatt fel lehet tölteni az internetre, a listák villámgyorsan aktualizálhatók. De azért egy dzsungel-szerű ártéri erdő mélyén, csalánon átgázolva, szúnyogokat csapkodva rátalálni egy óriási fekete nyárra ma is igazi kihívás. Nem véletlenül írtam fekete nyárat, hiszen Magyarország legnagyobb fája egy 1200 cm körméretű fekete nyár, amely a Gemenci-erdő mélyén áll. Nem is olyan régen, 2013-ban találták meg, Ha megnézitek a képet, láthatjátok, hogy nem szabályos, kör keresztmetszetű törzsről van szó. A természet szabálytalan formákat, elágazó és összenőtt törzseket is létrehoz, ezt a listák összeállítóinak is figyelembe kell venniük. Persze szigorú szabályok alapján.

Magyarországon nincsen végtelenül sok nagy fa. Ha nem lenne rendszeres erdőgazdálkodás, akkor természetesen több lenne, de nem mindennek ez az oka. Mostanában az erdészek kimondottan odafigyelnek, hogy a legöregebb fákat megvédjék. A dendrománok kicsiny, de lelkes csapata azt tekinti feladatának, hogy a 600 cm-esnél nagyobb törzskörméretű fák mindenképpen szerepeljenek a listájukon. (Erre biztos emlékeztek még matekból: ha 3,14-gyel elosztjuk a körméretet, megkapjuk az átmérőt, vagyis ezek majdnem 2 méter átmérőjű fák. Nagyon nagyok.

Ekkorából ma Magyarországon kb. 600 darabot tartanak nyilván. A legtöbb tölgy, nyár és fűz, a nem őshonosak közül pedig platán. Persze az erdők mélyéről új faóriások is előkerülhetnek, és olyanok is vannak, amelyekről tudják, hogy néhány év múlva belenőnek ebbe a mérethatárba. Ugyanakkor az is természetes, de fájdalmas jelenség, hogy a 3-400 éves fákat kidönti a vihar vagy “maguktól” összeomlanak. Én is emlékszem a legendás zsennyei kocsányos tölgyre, amiről a listán az olvasható, hogy 980 cm-es körméretű (volt), de 2006-ban kettéhasadt, ma már csak kis része áll. Sajnos ez már nem fogja elérni a 3 méteres átmérőt… De ne keseregjünk, a dendromania.hu honlap bőven ad okot az örömre. A Fotók rovatban fantasztikus fák láthatók, és a dendrománok kirándulásai, amelyből kiderül, hogy nem csak a vén fáknak, de a téli Balatonnak is tudnak örülni. Aki pedig “rákattan” a Fajlisták térképpel menüpontra, az sok időt tud eltölteni itt. Hogy csak egy kuriózumot mondjak, Somogysárdon áll egy 547 cm körméretű Ginkgo biloba, vagyis páfrányfenyő. Vajon az a páfrányfenyő, amelyet az adományozók pénzéből néhány hónap múlva fogunk elültetni, mikor nő meg ekkorára? Türelem, türelem… És vigyázzunk a fáinkra, hogy nagyra nőjenek!