Oldal kiválasztása

Abszurd magyar klímavédelem

Kérdések és válaszok a kampányról

Mit jelent az, hogy abszurd magyar klímavédelem?

Orbán Viktor miniszterelnök 2020. szeptember 21-én Együtt sikerülni fog címmel politikai évadnyitó esszét közölt a Magyar Nemzet című napilapban. Ebben „abszurditásig emelt klímacélok”-ként utal az Európai Unióban jelenleg zajló, történelmi jelentőségű klímavitára. Pedig az EU előtt álló döntés tétje nem kisebb, mint az, hogy miként fordítjuk le végre konkrét tettekre a Párizsi Klímaegyezményben foglalt vállalásunkat. Vagyis hogy miként csökkentjük a üvegházhatásúgáz-kibocsátásunkat 2030-ig úgy, hogy a globális felmelegedést a kritikus másfél fok alatt tudjuk tartani. Magyarország nemcsak aláírta, de büszkén az elsők közt léptette hatályba a Párizsi Klímaegyezményt. Ennek fényében abszurd, hogy amikor viszont a konkrét tettekre kerül a sor, a magyar miniszterelnök egy gúnyos jelzővel söpri le a cselekvés felelősségét. Ami pedig a tetteket illeti, számos példa mutatja, hogy a kormány nem a természetvédelem és az éghajlatvédelem jegyében hoz intézkedéseket.

Miért bátorítja a Greenpeace arra az embereket, hogy írjanak levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek?

A Greenpeace szakmailag nem tartja megalapozottnak a miniszterelnöknek azt a kijelentését, hogy az Európai Unió „abszurditásig emelt klímacélok”-ról tanácskozna. Ez szembemegy a Magyarország által is aláírt Párizsi Klímaegyezményben foglaltakkal, amelyet Magyarország az elsők közt ratifikált. A klíma- és ökológiai válság jelei egyértelműek. És egyértelmű a Párizsi Klímaegyezmény vállalása is: meg kell próbálnunk a globális felmelegedést 1,5 fok alatt tartani, vagy nem fogjuk tudni elkerülni a klímaváltozásnak a már mostaniaknál is súlyosabb hatásait.

Áder János köztársasági elnök értékelésével viszont mélyen egyetértünk, aki legutóbb az ENSZ 2020. szeptember 23-án tartott közgyűlésén hívta fel a figyelmet a helyzet sürgető mivoltára: „régóta tudjuk, hogy veszély fenyeget, régóta tudjuk, hogy mit kellene tenni, és azt is tudjuk, hogy a halogatással csak a kockázatokat és a költségeket növeljük.”

Bízunk abban, hogy a miniszterelnök részéről a kijelentés csak tévedés volt. A neki küldött levelekkel azt szeretnénk elérni, hogy ahelyett, hogy abszurdnak nevezi a klímacélokat, álljon inkább bátran a klímavédelem élére Magyarországon és az EU-ban is.

Pedig Magyarország klímabajnok – vagy mégsem?

A klímaváltozás elleni fellépés annyira sürgető, hogy a múlt eredményei, bárminek is köszönhetőek, nem sokat számítanak. Azt kell most felmutatni, hogy hogyan, mennyivel, és milyen sebességgel tudunk hozzájárulni az emberiség legégetőbb közös problémájának megoldásához.

Igaz az, hogy az 1990-es szinthez képest csökkentek a kibocsátásaink. Az is igaz, hogy ezzel jelenleg Európa legjobbjai közé tartozunk. Ám ennek döntően az az oka, hogy a brutálisan szennyező szocialista nagyipar összeomlásával eltűnt rengeteg gyár és egyéb ipari létesítmény. 30 évvel később is erre mutogatva klímabajnoknak nevezni magunkat, és erre hivatkozva nem cselekedni az élhető jövőért felelőtlenség.

Pláne akkor, amikor Magyarország összkibocsátása ma növekedő trenden van, a 2013-14 körüli mélyponthoz képest mintegy 10%-kal magasabb a jelenlegi érték. Bizonyos területek pedig még az akkorinál is szennyezőbbé váltak a rendszerváltás óta: a közúti közlekedés és szállítás CO2 kibocsátása például a másfélszeresére növekedett 1990 óta.

Miről szól az EU-ban jelenleg zajló klímavita? Mit jelentenek a vita alapjául szolgáló különböző a százalékok: 40%, 55%, 65%?

A 2015-ös Párizsi Klímaegyezmény értelmében a világ országainak legkésőbb ez év végig kell részletesen kidolgozniuk szigorított klímacéljaikat. A szigorításra azért van szükség, mert a jelenlegi vállalásokkal nem tudjuk elérni az egyezményben közösen elfogadott célt: azt, hogy a globális felmelegedést másfél fok alatt tartjuk.

Az Európai Unió országainak, mint a klímaharcban közösen fellépő politikai egységnek, is el kell fogadniuk ez év végéig a közös uniós klímacélt. A vita arról folyik, hogy ez a kibocsátáscsökkentési cél pontosan hány százalékos legyen.

A tudomány álláspontja a kérdésben egyértelmű: 2030-ig legalább 65%-os globális kibocsátáscsökkentésre van szükség ahhoz, hogy legkésőbb az évszázad közepére klímasemlegesre állíthassuk át a világ működését, és így legalább esélyünk legyen elkerülni a klímaválság legsúlyosabb következményeit. Ehhez képest a kormány által elfogadott Nemzeti Klíma- és Energiatervben (NEKT) 40%-os kibocsátáscsökkentési célérték szerepel.

A Greenpeace azért dolgozik most szerte Európában, hogy az unió tagállamai a 65%-os kibocsátáscsökkentési célértéket támogassák, mert ez a klímatudósok számításai és modelljei alapján megszületett szakmai ajánlás. A Greenpeace ebben az esetben is, mint mindig, a tudományos ajánlásokat követi szakmai munkája során.

Miért állítja a Greenpeace, hogy Magyarország nem támogatja a lakossági napelemek telepítését? 0%-os THM-es hitel van rá.
A 0% THM-es hitel uniós pénzből, operatív programokon keresztül történt (Közép-Magyarország, VEKOP), illetve történik (GINOP). Kifejezett kormányzati anyagi támogatás nincs ilyen célra, viszont 27%-os ÁFA, és indokolatlanul magas, az uniós átlagnál magasabb környezetvédelmi díj terheli a napelemes beruházásokat, eszközöket.
Miért baj, hogy az állam támogatja a motorsportot?
Kifejezetten károsnak tartjuk, hogy a klíma- és ökológiai válság közepén olyan sportágakat, mint a Forma-1 és a MotoGP támogatnak közpénzből, csak 2021-ben 36 milliárd forinttal. Ezek a sportágak a fosszilis energiahordozókat égető, belső égésű motorokkal működő járműveket, illetve ezek gyártóit népszerűsítik. Ez tarthatatlan a klímaválság idején, hiszen ezek mihamarabbi kivezetése feltétlenül szükséges. A Greenpeace megbízásából nemrég készült elemzés szerint ilyen járműveket legfeljebb 2028-ig lenne szabad forgalomba hozni az EU-ban, a használatukat pedig legkésőbb 2040-ig lehetne engedélyezni, hogy tartható legyen a párizsi klímamegállapodásban kitűzött 1,5 fokos cél.

Ráadásul ezek a sportágak egyéb tekintetben is jelentős CO2-lábnyommal rendelkeznek, hiszen a versenyjárművek használatán túl rengeteg kibocsátás köthető a világot évente többször is körbeutazó sportágakhoz (pl. gyártás, szállítás). Különösen visszás, hogy ezeket a sportokat a koronavírus-járvány idején létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból támogatja az állam, hiszen a gazdasági válság nyomában járó gazdaságélénkítés megfelelő pillanatot nyújtana arra, hogy átálljunk a zöld munkahelyeket teremtő, fenntartható megoldásokra.

Miért állítja a Greenpeace, hogy a kormány növelné a közlekedés kibocsátásait, amikor 40%-os kibocsátáscsökkentést tervez 2030-ig, és a közlekedést is zöldítené?

Magyarország Nemzeti Klíma- és Energiaterve (NEKT) tervezetében még szerepeltek azok a diagramok, amelyekből kiderült, hogy a kormány a közlekedésből származó kibocsátások növekedésére számít 2030-ig, mindkét vizsgált forgatókönyv mellett. A NEKT a végső változatából kimaradtak ezek a diagramok, a szöveg viszont arról tanúskodik, hogy a várakozások nem változtak: „A kőolajpiacon ezért kiemelt cél annak biztosítása, hogy a közlekedési célú kőolajszármazék-felhasználás 2030-ig legfeljebb 10%-kal nőjön.” (NEKT, 54. o.) Ehhez képest a közlekedésben szükséges lenne, hogy csökkenjen a fosszils energiahordozók felhasználása.

Miért állítja a Greenpeace, hogy betiltották Magyarországon a szélerőműveket, hiszen számos szélerőmű működik az országban?

A jelenleg érvényben lévő, 2016-ban hozott jogszabályok ugyan szó szerint nem tiltották be új szélerőművek üzembe helyezését, de azok értelmében ma gyakorlatilag képtelenség új szélerőművet engedélyeztetni, felépíteni és üzembe helyezni. Egyéb korlátozó rendelkezések mellett, a jogszabály szerint ugyanis települések 12 kilométeres körzetében tilos az új szélerőművek telepítése, Magyarországon pedig nincsen olyan terület, ami megfelelne ennek az előírásnak.

Magyarország Nemzeti Klíma- és Energiaterve is ezt tükrözi: a kormány úgy számol benne, hogy a jelenleg érvényben lévő intézkedések mellett Magyarországon 2040-ben már nem fog üzemelni szélerőmű.

Miért állítja a Greenpeace, hogy nem támogatja a kormány a lakások felújítását, amikor számos programban lehetett pénzt szerezni szigetelésre, ablakcserére?

Közhely, hogy Magyarország ingatlanállománya műszaki értelemben rettenetesen elavult, és hogy sokszor szó szerint az utcát fűtjük. A lakóépületek egy négyzetméterének fűtésére fordított energia bő egyharmadával több mint az EU átlaga!

Ennek ellenére Magyarország Nemzeti Klíma- és Energiaterve úgy fogalmaz a lakossági épületállományról, hogy a „korszerűsítések piaci alapon, a tervezett energiahatékonysági kötelezettségi rendszer keretében fognak megvalósulni, így költségei alapvetően nem a háztartásokat és az állami költségvetést terhelik majd.” Ez a megállapítás azt jelenti, hogy az állam nem tervez jelentős szerepet vállalni az ingatlanállomány korszerűsítésében, pedig az ilyen programoknak világos pozitív hatásai vannak (ld.. csökkenő környezetterhelés és importfüggőség, csökkenő energiakiadások lakossági és államháztartási szinten egyaránt, stb.).

Miért baj, hogy az állam megvette a Mátrai Erőművet?
A Mátrai Erőmű Magyarország legnagyobb CO₂-kibocsátója: a hazai villamosenergia-szektor kibocsátásának mintegy 50%-át, az ország összes kibocsátásának 14%-át adja. Az öreg, elavult, gazdaságtalanul üzemelő Mátrai Erőműben rossz minőségű lignitet égetnek, amiből évi mintegy 6 millió tonna szén-dioxid távozik a légkörbe. Az erőmű klímagyilkos működése mellett komoly környezeti terhet jelentenek közeli lignitbányái is (Visonta, Bükkábrány). Ezek a tájsebek a felszínközeli vízkészletek folyamatos kiszivattyúzásával, illetve szállópor-terheléssel szennyeznek elsősorban.

Érthetetlen, hogy a válság közepén miért költött az állam 75 000 000 000 forint közpénzt a szennyező és gazdaságtalan erőmű megvásárlására és életben tartására, miközben az erőmű bezárásának időpontjáról továbbra sem tettek egyértelmű bejelentést a nyilvánosság számára. Mindeközben Európában gyorsan csökken a szén szerepe az áramtermelésben, a kormányok többsége pedig egyértelműen megjelölte a szénből való kiszállás dátumát.

Miért állítja a Greenpeace, hogy el akarták dugni a klímakonzultációt az emberek elől, hiszen az egy nyilvános dokumentum volt?

Magyarországon egy hetet adott a kormány a konzultációs kérdőív kitöltésére, az erről szóló hírverés pedig kimerült abban, hogy a konzultáció linkjét közzétették a kormány weboldalán, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által működtetett Klímapolitika nevű Facebook-oldalon. Ehhez képest Németországban másfél évig, Franciaországban 9 hónapig tartott a folyamat, amelybe magánszemélyek tízezreit, intézményeket, önkormányzatokat, civil szervezeteket, szövetségi tartományokat és egyéb érdekképviseleti szervezeteket vontak be.

A konzultációs kérdőívet végül azért töltötték ki közel 200 ezren, mert a Másfél fok nevű klímavédelmi szakportál egyik olvasója véletlenül megtalálta a linket a Minisztérium honlapján, és közzétette, majd ezt felkapta a média. A kérdőívet mi is hírt adtunk, és úgy tudjuk, a kérdőív linkje hamar privát emailekben és üzenetekben is elkezdett terjedni. A kitöltött kérdőívek száma is bizonyítja, hogy rengetegen részt akartak venni a klímakonzultációban.

A Greenpeace állítása szerint a tudomány egyértelmű álláspontja szerint 65%-os kibocsátáscsökkentésre lenne szükség. Milyen dokumentumra hivatkozik a Greenpeace?

Az ENSz Környezetvédelmi Programja keretében készült, 2019 novemberében megjelent jelentés (Emissions Gap Report 2019) szerint globálisan évi 7,6%-kal kell csökkenteni a kibocsátásokat, hogy tartható legyen a Párizsi Klímamegállapodásban folglalt 1,5 fokos cél. Ez az Európai Unió számára azt jelenti, hogy a kibocsátásoknak 65%-kal kell csökkenniük 2030-ra az 1990-es szinthez képest. Az EU eddig mintegy 22% csökkenést valósított meg.

Üzenj a miniszterelnöknek!

Orbán Viktor az EU klímavédelmi intézkedéseit abszurditásig emelt klímacéloknak nevezte. Üzenj a magyar miniszterelnöknek, hogy inkább álljon a klímavédelem élére!